Debreceni kutatók az izomsorvadás eredményesebb kezeléséért
A Debreceni Egyetem kutatói többek között arra keresik a választ, hogy az öregedéssel, betegségekkel összefüggő izomgyengeség, izomsorvadás kialakulásában szerepe lehet-e a citoszkeletális szeptin 7 fehérjének.
A Debreceni Egyetem kutatói az eLife online felületén tavaly megjelent közleményükben bemutatott vizsgálataik során egy viszonylag új témát térképeztek fel a vázizomzat élettanában. Az eukarióta sejtek citoszkeletonjának alkotóelemei már több mint száz éve ismertek, arról azonban kevesen tudnak, hogy van egy további fehérjecsoport is, a szeptinek, melyeket a sejtváz negyedik összetevőjének tekintenek. Szerepüket egyre több sejttípusban, illetve egyre több betegségben is igazolják. Azzal kapcsolatban viszont, hogy ezek a fehérjék kifejeződnek-e vázizomban, és ha igen, akkor milyen funkciót látnak el, nagyon hiányosak a rendelkezésünkre álló információk. A debreceni szakemberek kísérleteikben a szeptin 7 fehérje szerepét tanulmányozták emlős vázizomban, illetve a vázizmokat modellező sejtkultúrában.
Eredményeink arra utalnak, hogy a citoszkeletális szeptinek közül számos forma jelenik meg a vázizomban, ezek közül bizonyos típusok kifejeződése (expressziója) változik az egyedfejlődés során. Eddigi irodalmi adatok alapján feltételezhető, hogy az alcsoportjának egyedüli képviselőjeként a szeptin 7 fehérje központi szerepet tölt be a magasabb rendű struktúrák kialakításában – ismertette Szentandrássyné Gönczi Mónika, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa.
A kutató hozzátette: a szeptin 7 fehérje mennyiségének változtatása egerekben a gerinc púpos deformálódását okozta, ami a vázizmok erejének csökkenésével és ezáltal a gerincoszlop megfelelő pozíciójú megtartásának módosulásával függ össze. Egyedi vázizomrostokon meghatározták a szeptin 7 fehérje elhelyezkedését (lokalizációját), adataik alapján feltételezik, hogy a vizsgált citoszkeletális fehérjének kiemelkedő szerepe van az izom kontraktilis fehérjéinek, illetve egyéb szabályozó molekulák sejten belüli helyének meghatározásában. A publikációért Szentandrássyné Gönczi Mónika elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját.
Első közleményünket követően a szeptin 7 fehérje szerepét tanulmányoztuk a miogén sejtek mozgásának (migrációjának) meghatározásában, mely folyamatnak a vázizmok fejlődése és regenerációja során van jelentősége. Ehhez az előzőekben említett sejtvonalat használtuk. A szeptin 7 funkciójának kimutatásához a fehérje expresszióját genetikai módszerrel csökkentettük, ezen kívül a szeptinek dinamikus átépülési folyamatát befolyásoló farmakológiai anyagot is használtunk. A migrációs kísérletek eredményeiből ebben az évben jelent meg a tudományos közlemény a Cell folyóiratban – mondta Szentandrássyné Gönczi Mónika.
Kísérleteik folytatásában szeretnék meghatározni a szeptin 7-tel funkcionális kapcsolatban álló többi szeptin fehérjét vázizomban. Szintén kíváncsiak arra, hogy az eukarióta sejtek legtöbb folyamatában meghatározó szereppel bíró sejten belüli (intracelluláris) kalciumszint szabályozásában részt vesznek-e a szeptinek, és ha igen, akkor milyen ioncsatornák, receptorok és más szabályozó molekulák kapcsolódnak ebbe a folyamatba.
Terveink között szerepel annak minél pontosabb leírása is, hogy a szeptin 7 kifejeződésének megváltozása, megváltoztatása pontosan hol, milyen mechanizmussal befolyásolja a vázizomsejtek fejlődését. Távolabbi célunk annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy ezek a fehérjék lehetnek-e terápiás célpontok az öregedéssel vagy betegségekkel összefüggő, illetve asztronauták űrutazását követően megfigyelhető izomgyengeség, izomsorvadás kialakulásának megelőzésében vagy kezelésében – emelte ki a Debreceni Egyetem kutatója.
