Daganatokról őszintén – a familiáris tényezők jelentősége

Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen betegségek fordultak elő a felmenőik körében, pedig ennek ismerete kulcsfontosságú lehet. A daganatos betegségek ugyanis nem véletlenszerűen jelennek meg. A genetikai örökségünk jelentős szerepet játszik abban, hogy mely típusokra lehetünk hajlamosabbak.

A daganatos megbetegedések még mindig tabunak számítanak a társadalomban, alig beszélünk róluk. Sokan nem tudják azt sem, hogy mi okozta például a nagyszüleik, dédszüleik halálát, ki volt a tumoros betegségben érintett közülük, holott ez nagyon fontos lenne. A daganat ugyanis nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, általában fontos tényező, hogy milyen genetikai adottságaink vannak, és ezáltal mire leszünk fogékonyabbak – mondta Priskin Katalin, a European Life Technologies molekuláris biológusa, a Daganatokról őszintén című vodcast legújabb adásában.

Ha tudjuk, milyen daganatos betegségek fordultak elő a rokonaink körében, kiemelt hangsúlyt fektethetünk arra a ráktípusra a szűréseknél. A korai felismerés pedig alapvetően meghatározza a gyógyulást. A családi kórtörténet ismerete nemcsak a saját egészségünk szempontjából fontos, hanem a következő generációk életére is hatással lehet. Az örökletes hajlamot ugyanis nemcsak magunkban hordozzuk – azt gyermekeinknek is továbbadhatjuk. Például egy férfi, akinek édesanyja mell- vagy petefészekrákban hunyt el, örökölheti a kockázatot növelő génmutációt nála, mint rizikófaktor jelentkezik, akár az adott génhez kötött más típusú daganatkockázatként. A férfinél a betegség nem feltétlenül alakul ki, de édesapaként majd utódai számára továbbadhatja az emelkedett kockázatot.

Priskin Katalin hangsúlyozta: a tumoros megbetegedéseket ma már inkább krónikus betegségként kell felfogni, nem pedig halálos ítéletként. A daganat a típusától függően nem feltétlenül jelenti a legrosszabbat – megfelelő diagnosztikával és időben elkezdett kezeléssel sok esetben gyógyítható, vagy hosszú távon együtt lehet vele élni, jó életminőségben. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy ne féljünk a szűréstől, s merjünk beszélni a családon belül is a rákról.

A vodcast beszélgetés során szó esik arról is, hogy Magyarországon sajnálatos módon sok esetben késői stádiumban diagnosztizálják a daganatokat, ami rontja a túlélési mutatókat. Priskin Katalin szerint Magyarországon egyes ráktípusokra programozott szűrés is elérhető. Népegészségügyi célú, szervezett vizsgálatok a nők számára a méhnyak- és emlőrák esetében érhetőek el, valamint mindkét nem számára a vastag- és végbélrákszűrés áll rendelkezésre. Ezek a programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a betegségeket még korai, sokszor tünetmentes stádiumban felismerjék, amikor a gyógyulás esélye jelentősen nagyobb, és a kezelés is jóval kevésbé megterhelő. A probléma azonban az, hogy a lakosság nagy része nem él a szűrési lehetőségekkel. Ez komolyan hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a daganatokat gyakran már előrehaladott állapotban diagnosztizálják. A nehéz hozzáférhetőség mellett a félelem, a tájékozatlanság vagy épp az időhiány sokakat visszatart attól, hogy rendszeresen eljárjanak szűrésre – pedig ezek az egyszerű vizsgálatok életeket menthetnek.