Csáth Gézára emlékeznek

A MiroArt beszélgetős esteken hónapról hónapra egy-egy irodalmi klasszikus, évforduló, kortárs szerző munkássága adja a központi témát: Szerb Antal, Örkény István, Krúdy Gyula, Csányi Vilmos után a február végi program fókuszába ezúttal a vitathatatlanul különc tehetségű, száz éve elhunyt író, Csáth Géza kerül.

Ki volt Csáth Géza, aki csupán másfél évtizedet töltött írással, és az utolsó éveiben már nem is volt beszámítható? Kosztolányi Dezső unokaöccse egy valódi polihisztor volt, akit rengeteg tehetséggel áldott meg a sors. Már egészen fiatalon – amikor „még” csak rendes nevén Brenner Józsefként alkotott – kiderült, hogy tehetsége van a zenéhez, a festészethez és az íráshoz egyaránt. Több zeneszerszám is közel állt a szívéhez, már tinédzserként zenekritikákat írt, később ő ismerte fel először Bartók Béla és Kodály Zoltán jelentőségét. S bár a zene élete végéig elkísérte, a középiskola elvégzése után mégis az orvosi egyetemre jelentkezett. Szorgalmas tanulással és az ideggyógyászat iránti kíváncsiságával korán kitűnt társai közül, így gyógyító karrierje is beindult: a híres Moravcsik professzor ideggyógyászati klinikájára kerül gyakornoknak, ahol nemcsak a freudi pszichoanalízissel, de a morfiummal is megismerkedett testközelből. Az itt eltöltött idő, valamint a saját testén végzett drogos kísérletek hatásának lenyomatát olvashatjuk az Egy elmebeteg nő naplója című munkájában.

A rossz nyelvek szerint Csáth Géza – ahogy mindannyian ismerjük írói álnevén a XX. század első felének egyik legjelentősebb alkotóját – nemcsak érzékeny lelkületének köszönhette saját balsorsát, hanem függő természetének is. Fiatal korában a gyönyöröket hajszolta, később ezt a drogokra cserélte: először csupán a függőség természetét szerette volna megismerni a morfin által, de az ópium, a morfium sokkal erősebbnek bizonyult nála. Sem az időnként végigszenvedett elvonó-kúrák, sem felesége, Jónás Olga szerelme nem tudta megmenteni saját magától az írót. Házasságot kötött, még gyermekük is született Olgával, de házasságuk tragikus véget ért. Csáth Géza alig 31 évesen, pont 100 évvel ezelőtt hunyt el, s rövidke, alig több, mint egy évtizedes pályafutása alatt is maradandót alkotott. Gondoljunk csak a bravúrosan megszerkesztett novelláira A varázsló kertje című kötetben, vagy az idegbajt és függőséget sebészeti pontossággal ábrázoló Egy elmebeteg nő naplója című munkájára, vagy a lélek legsötétebb bugyrait is feltáró Anyagyilkosság című írására.

További információ: www.facebook.com/miroartestek