2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés

 

Csalás az orvostudományi szakcikkekben

A Journal of Medical Ethics legutóbbi online számában R. Grant Steen egy máris nagy port felvert tanulmányt jelentetett meg az orvosi szakcikkekben előforduló csalásokról.

A csalás (az adatok meghamisítása vagy kreálása) a közlemények visszavonásából derül ki, bár ennek oka nem mindig csalás, lehet pusztán a tanulmányban előforduló hiba is. Steen egyik kérdése éppen az volt, hogy milyen jellemzők alapján különíthetők el a kétféle okból visszavont szakcikkek. Feltevése szerint a csalás miatt visszavont cikkeket a szerzők nagy impakt faktorú folyóiratokban igyekeznek megjelentetni; a szerzők már korábban is elkövettek csalást; a felelősség sok szerző között oszlik meg; később vonják vissza a tanulmányt, mint a hiba miatt visszavont szakcikkeket, és a szerzők rossz kutatási infrastruktúrával rendelkező országokban élnek.

Steen valamennyi olyan angol nyelvű tanulmányt megvizsgált, amelyeket a PubMed adatbázis szerint 2000 és 2010 között vontak vissza, összesen 788-at. Az adatok szinte valamennyi feltételezését igazolták; például a csalást tartalmazó cikkek 53 százalékát olyan első szerző jegyezte, akinek már korábban is voltak visszavont írásai, míg ha hiba miatt vonták vissza a cikket, akkor csak az első szerzők 18 százalékára volt ez igaz.

Meglepő volt, hogy az Egyesült Államokból származó cikkek között több volt a csalás, mint a hiba miatt visszavont írás, a világ más országaihoz viszonyítva (a visszavonások egyharmada történt csalás következtében) – ebből Steen azt a következtetést vonta le, hogy az amerikai tudósok hajlamosabbak az adatok meghamisítására vagy kreálására, mint a többi ország kutatói. (Bár India és Olaszország megfelelő arányai valamivel még rosszabbak, nem talált szignifikáns különbséget ezek, és az Egyesült Államokra vonatkozó arány között.) Nem szabad elfeledni azonban – írta Steen –, hogy az összes visszavonások száma igen kicsi.

Alább láthatók Steen adatai (a RatioE/F értéke annál kisebb, minél nagyobb a csalást tartalmazó cikkek száma a hibát tartalmazókéhoz képest):

Cáfolat tudományos alapon 

Már egy nappal a Steen-féle tanulmány online megjelenése után Richard Van Noorden a Nature blogjában megtévesztőnek nevezte Steen fenti megállapítását, és az Egyesült Államok kutatóinak védelmére kelt. Először is kifejtette, hogy az Egyesült Államokat jellemző alacsony hiba/csalás arány nem szükségszerűen a csalások nagy számából fakad; annak is betudható lehet, hogy kevés a hiba miatt visszavont közlemény. Másrészt, szerinte Steen nem vette figyelembe, hogy a PubMed-ben szereplő közlemények túlnyomó többsége az Egyesült Államokból származik. A Van Noorden által közölt alábbi táblázatból, amely ezt a szempontot is magában foglalja, az derül ki, hogy a csalást (Fraud rate) tekintve az Egyesült Államok elmarad Kínától, Indiától és Dél-Koreától.

Van Noorden emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy valószínűleg azért adódott úgy, hogy a nagy impakt faktorú folyóiratokban fordult elő több csalás, mert a kis impakt faktorúak sokkal ritkábban vonnak vissza közleményeket.

Bob O'Hara, szintén a Nature blogjában, részletes statisztikai elemzéssel támogatta meg Van Noorden érvelését, s ő is arra a megállapításra jutott, hogy a csalás a Kínából származó közlemények esetén háromszor, az Indiából valókéban ötször annyi, mint az Egyesült Államokban született közleményeknél. Emellett azt is hozzátette, hogy ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezekben az országokban gyakoribb a csalás, mint másutt – az is lehet, hogy csak gyakrabban kapják rajta őket.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink