Regionális tudásbázis lesz az EMK
Csak globálisan vizsgálható az egészségügyiek migrációja
Egy legalább európai szintű központi migrációs adatbázis létrehozása a célja a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (EMK), amely a közelmúltban kapta meg a WHO Együttműködési Központ kinevezést.
Az egészségügyi humánerőforrással, így például az orvosok és ápolók migrációjával összefüggő kérdésekben, fejlesztésekben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK) képviselheti, támogathatja WHO szakmai programját regionális szinten. A közelmúltban megkapott ún. WHO Együttműködési Központ kinevezést négyévente újítják meg. Európában még egy ankarai és egy amszterdami szakmai műhely rendelkezik hasonló címmel ezen a szakterületen, írja az egyetem honlapja.
Az egészségügyi dolgozók migrációjával kapcsolatos folyamatokat csak európai és globális szinten lehet vizsgálni, hiszen minden mindennel összefügg. Az afrikai országok jól képzett egészségügyi dolgozóit elszívják a volt gyarmattartó országok, Ázsián belül a gazdag olajállamok felé irányul a mozgás, míg Nagy-Britannia és más nyugat-európai országok a közép-kelet európai régióból vonzzák el a munkaerőt, Magyarországra pedig a határon túli területekről jönnek orvosok – érzékeltette a folyamatokat dr. Szócska Miklós, az EMK igazgatója. Éppen ezért a négy éves periódusra vonatkozó munkatervben szereplő tevékenységekkel az EMK egyik célja egy legalább európai szintű központi migrációs adatbázis létrehozásának támogatása az intézetben, mely segítségével pontosan nyomon követhetők a folyamatok – emelte ki.
A WHO Együttműködési Központ kinevezéssel az EMK hivatalos regionális tudásbázis lesz az egészségügyi emberi erőforrás területen. Ez a gyakorlatban többek közt azt jelenti, hogy egy honlapon minden migrációs kutatásból nyert információt közzétesznek, és régiós szinten az EMK-hoz lehet fordulni az egészségügyi emberi erőforrás területtel összefüggő információért, referenciáért, tanácsért – akár olyan kérdésekben is, hogy milyen nemzetközi példák vannak jó gyakorlatokra, melyek pozitív hatást eredményeztek például az elvándorlás megállításában.
Új területként jelenik meg az ember és technológia témájú kutatás, ami azt vizsgálja, hogy az egészségügyi adatok digitalizálása, a mobil alkalmazások terjedése milyen hatással lesz az orvos-beteg kapcsolatokra, a krónikus állapotok menedzsmentjére, és ezáltal a humánerőforrás kérdésére a következő 5-10 évben.
Mindezek mellett az EMK tovább dolgozik a folyamatban lévő egészségügyi migrációs és emberi erőforrás kutatásokban. Egy jelenleg futó, munkaerő-tervezéssel és -előrejelzéssel összefüggő uniós együttműködési projekt (European Joint Action on Health Workforce Planning & Forecasting) keretében azt is elemzik például, mit jelent az öregedő társadalom a humánerőforrásra nézve. Ennek alapján annyi már most elmondható, hogy nem volt túlzó a belga uniós elnökség alatt tett becslés, miszerint 2020-ra egymillió ember hiányzik majd az európai egészségügyi munkaerőpiacról.
