Brit Covid-vizsgálat: hónapokat késett a tömeges tesztelés

Hónapokat késett a nagy-britanniai koronavírus-járvány első szakaszában az országos kiterjedésű tömeges szűrések bevezetésével az akkori brit kormány, és ez "túl sok emberéletbe került", áll a járvány kormányzati és szakhatósági kezelésének módjáról összeállított, csütörtökön ismertetett hetedik köztes vizsgálati jelentésben.

A 2023 nyarán kezdődött vizsgálat, amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet, várhatóan 2027-ig tart, és több különálló részből - hivatalos elnevezéssel modulból - áll.

A csütörtökön bemutatott hetedik modul megfogalmazása szerint Nagy-Britannia a járvány első hulláma idején, 2020 elején "siralmasan felkészületlen" volt arra, hogy országos szűrési, betegazonosítási és elkülönítési rendszert vezessen be, márpedig oltások híján akkoriban csak így lehetett volna megakadályozni, hogy "az új, halálos vírus hatalmába kerítse az országot".

A jelentés szerint a tudományos szakértelem megvolt, hiszen az angliai közegészségügyi szolgálat - Public Health England - a járványt okozó vírus azonosítása után napok alatt kifejlesztett egy megbízható szűrési módszert, de hiányzott a tömeges szűréshez és a pozitív leletet produkáló fertőzöttek nyomonkövetéséhez szükséges infrastruktúra.

Nem voltak megfelelő tervek sem a fertőzésnek különösen kitett emberek szűrésére, valamint a velük kapcsolatba került potenciális fertőzöttek kilétének megállapítására és elkülönítésükre - hangsúlyozza a vizsgálati jelentés hetedik modulja.

A jelentés szerint amikor a fertőzések száma exponenciális ütemben emelkedni kezdett, a járvány az egész szűrési, nyomonkövetési és elkülönítési rendszert rövid idő alatt "maga alá temette", és mivel hónapokon át nem volt széles körű tesztelési program, a Covid-19 tünetegyüttest okozó vírus "halálos iramban, gyakorlatilag akadálytalanul szétterjedt az egész országban".

A tanulmányban idézett adatok szerint az első fertőzéseket Nagy-Britanniában és Németországban egyaránt 2020 januárjának végén, alig néhány nap különbséggel észlelték, 2020. április 17-ig azonban Németországban az egymillió főre eső halálozások száma átlagosan 49, Nagy-Britanniában viszont 202 volt.

A jelentés kiemeli azt is, hogy a nagy-britanniai járvány első időszakában nem volt kidolgozott stratégia a határellenőrzési intézkedések bevezetésére sem, és a brit hatóságok 2020 júniusáig nem is alkalmaztak széles körű beutazási korlátozásokat.

Egyes országok - például Szingapúr és Tajvan - sokkal korábban foganatosítottak határszigorítási lépéseket, és ennek eredményeként is sokkal sikeresebben vonták ellenőrzésük alá a járványhelyzetet - áll a jelentésben.

A brit kormányt már a korábbi köztes vizsgálati jelentések is súlyos bírálatokkal illették a járványellenes intézkedések késedelmes bevezetése miatt.

Az éppen egy éve kiadott második modul például megállapította, hogy a hosszas habozás után végül 2020. március 23-án kötelezővé tett első országos zárlatot egy héttel korábban, március 16-án el kellett volna rendelni, és ha ez megtörténik, az akkori járványhelyzetből levezetett modellszámítások alapján a koronavírus-járvány első hullámának július 1-ig tartó szakaszában 48 százalékkal - számszerűleg 23 ezerrel - kevesebben haltak volna meg Angliában a vírus okozta betegség szövődményei miatt.

A brit egészségügyi minisztérium számításai szerint a koronavírus-járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma 2020 és 2023 között az egész országra számítva megközelítette a 230 ezret.

A járvány első évében, 2020-ban 10,4 százalékkal - a modern brit gazdaságtörténetben példátlan mértékben - zuhant a brit hazai össztermék (GDP) értéke.

(forrás: MTI)
hirdetés
hirdetés

Könyveink