Brit Covid-vizsgálat: hónapokat késett a tömeges tesztelés
Hónapokat késett a nagy-britanniai koronavírus-járvány első szakaszában az országos kiterjedésű tömeges szűrések bevezetésével az akkori brit kormány, és ez "túl sok emberéletbe került", áll a járvány kormányzati és szakhatósági kezelésének módjáról összeállított, csütörtökön ismertetett hetedik köztes vizsgálati jelentésben.
A 2023 nyarán kezdődött vizsgálat, amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet, várhatóan 2027-ig tart, és több különálló részből - hivatalos elnevezéssel modulból - áll.
A jelentés szerint a tudományos szakértelem megvolt, hiszen az angliai közegészségügyi szolgálat - Public Health England - a járványt okozó vírus azonosítása után napok alatt kifejlesztett egy megbízható szűrési módszert, de hiányzott a tömeges szűréshez és a pozitív leletet produkáló fertőzöttek nyomonkövetéséhez szükséges infrastruktúra.
Nem voltak megfelelő tervek sem a fertőzésnek különösen kitett emberek szűrésére, valamint a velük kapcsolatba került potenciális fertőzöttek kilétének megállapítására és elkülönítésükre - hangsúlyozza a vizsgálati jelentés hetedik modulja.
A jelentés szerint amikor a fertőzések száma exponenciális ütemben emelkedni kezdett, a járvány az egész szűrési, nyomonkövetési és elkülönítési rendszert rövid idő alatt "maga alá temette", és mivel hónapokon át nem volt széles körű tesztelési program, a Covid-19 tünetegyüttest okozó vírus "halálos iramban, gyakorlatilag akadálytalanul szétterjedt az egész országban".
A tanulmányban idézett adatok szerint az első fertőzéseket Nagy-Britanniában és Németországban egyaránt 2020 januárjának végén, alig néhány nap különbséggel észlelték, 2020. április 17-ig azonban Németországban az egymillió főre eső halálozások száma átlagosan 49, Nagy-Britanniában viszont 202 volt.
A jelentés kiemeli azt is, hogy a nagy-britanniai járvány első időszakában nem volt kidolgozott stratégia a határellenőrzési intézkedések bevezetésére sem, és a brit hatóságok 2020 júniusáig nem is alkalmaztak széles körű beutazási korlátozásokat.
Egyes országok - például Szingapúr és Tajvan - sokkal korábban foganatosítottak határszigorítási lépéseket, és ennek eredményeként is sokkal sikeresebben vonták ellenőrzésük alá a járványhelyzetet - áll a jelentésben.
A brit kormányt már a korábbi köztes vizsgálati jelentések is súlyos bírálatokkal illették a járványellenes intézkedések késedelmes bevezetése miatt.
Az éppen egy éve kiadott második modul például megállapította, hogy a hosszas habozás után végül 2020. március 23-án kötelezővé tett első országos zárlatot egy héttel korábban, március 16-án el kellett volna rendelni, és ha ez megtörténik, az akkori járványhelyzetből levezetett modellszámítások alapján a koronavírus-járvány első hullámának július 1-ig tartó szakaszában 48 százalékkal - számszerűleg 23 ezerrel - kevesebben haltak volna meg Angliában a vírus okozta betegség szövődményei miatt.
A brit egészségügyi minisztérium számításai szerint a koronavírus-járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma 2020 és 2023 között az egész országra számítva megközelítette a 230 ezret.
A járvány első évében, 2020-ban 10,4 százalékkal - a modern brit gazdaságtörténetben példátlan mértékben - zuhant a brit hazai össztermék (GDP) értéke.






















