Bódult ország nevel kába gyerekeket
Egy amerikai rendőrfőnök úttörő kezdeményezéséről és a magyar droghelyzetről, a szakma lemaradásáról kérdezte Zacher Gábor toxikológust a Magyar Nemzet Online.
A kábítószer-használóknak és a szakmának „halvány lila gőze” sincs arról, hogy a különböző tudatmódosító porok, tabletták vagy növényi törmelékek mit is tartalmaznak, és milyen hatásaik lehetnek. Ma már orosz rulett a különböző drogok kipróbálása, nem úgy, mint 1995 és 2008 között, a „boldog békeidőkben”, amikor tudni lehetett, hogy a heroin az heroin, az extasy az extasy – emlékeztet a lapban a toxikológus.
Zacher szerint arra, hogy a szakma behozza 2-3 éves lemaradását, abszolút nincs esély. A kínai vagy japán laborokban kifejlesztett szerek már 3-4 hét után megjelenhetnek a magyar piacon, és akár fél évig is terjedhetnek anélkül, hogy bárki is tudná, hogy egyáltalán léteznek. A rendőrségi lefoglalás, majd analitikai vizsgálatot követően tudhatunk csak ezekről a szerekről, ráadásul az, hogy tudunk róluk, még közelről sem jelenti azt, hogy pontosan ismerjük a hatásaikat. Mint a toxikológus elmondta: hónapok, sőt akár évek kellenek ahhoz, hogy ezeknek a drogoknak az élettani hatásairól (hogyan változtatják meg például a szívműködést, vérnyomást) összegyűljön elegendő klinikai tapasztalat.
A hazánkba kerülő dizájner drogok mindössze 4-5 százalékát tudják csak lefoglalni a hatóságok. Zacher úgy véli, akkor sem lenne jobb a helyzet, ha ez a szám megduplázódna. Szerint a legfőbb probléma, hogy Magyarország mentálhigiénés kultúrája elég gyengécske. Nagyon fontos a szülő által közvetített minta: hiába papol az édesapa a drogok veszélyeiről kamasz fiának, ha utána rágyújt egy cigire, megiszik három sört és hat órát tévézik. A magyar kábítószer-stratégia alapja a család kellene, hogy legyen, de Zacher Gábor ennek egyelőre a nyomát sem látja – olvasható az mno.hu-n.
