Bizonyítékokat foglalt le az NNI a lélegeztetőgépek ügyében
Lefoglalták a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében keletkezett bizonyítékokat, közölte a külügyminiszter a Facebook-oldalán.
Orbán Anita ezt fontos előrelépésként értékelve azt írta: "a Nemzeti Nyomozó Iroda lefoglalta a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében keletkezett bizonyítékokat a Külügyminisztériumban".
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a rendőrség honlapján délután azt közölte: gazdasági és kibernyomozói a délelőtt lefoglalás során a szerverszobában több forrásból nyertek vissza elektronikus adatokat, majd azokat külső adathordozóra másolták. E bizonyítékok támasztják alá a belső minisztériumi vizsgálat által feltártakat.
A közleményben az áll: a gyanú szerint Magyarország több 10 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozva szerzett be védőeszközöket a Covid-19-járvány idején.
Az NNI felidézte, szeptemberben Orbán Anita feljelentése alapján hűtlen kezelés bűntett és más bűncselekmények gyanúja miatt indítottak nyomozást. A külügyminiszter által elrendelt belső vizsgálat ugyanis feltárta, hogy a Külügyminisztérium (KÜM) jogelődje, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a koronavírus-járvány idején több 10 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a különböző védőeszközök beszerzéseivel kapcsolatos intézkedések révén.
A rendőrség kifejtette: a feljelentés és az ennek alapjául szolgáló belső vizsgálat szerint Magyarország a KKM irányításával 2020 tavaszán 19 002 lélegeztetőgépet, valamint további védőeszközöket szerzett be mintegy 300 milliárd forintért.
Ennek során azonban nem mérték fel vagy nem vették figyelembe az intenzív terápiás ellátáshoz szükséges ágyak és a szakszemélyzet létszámát, amely egyidejűleg - az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) későbbi adatai szerint - csak 800-2000 beteg ellátására volt elegendő.
Míg a nyilvánosságra hozott adatok szerint 2020 tavaszán, a legnagyobb fertőzöttség idején sem haladta meg a kórházi betegek száma a 8000-et. A rendelkezésre álló lélegeztetőgépek száma pedig 2000 volt.
A 19 002 lélegeztetőgépből a KKM több mint 16 ezret, az OKFŐ közel 2 ezret, míg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közel kétszázat szerzett be, adományként pedig 235 gép érkezett - tette hozzá az NNI.
Közölte: a mennyiségi túlvásárláson kívül a magas egységár és a közvetítők személyének kiválasztása sem felelt meg a Covid-19 idején hozott, a beszerzést könnyítő, egészségügyi vészhelyzeti kormányrendelet által előírtaknak. Ezen túlmenően az eszközök döntő többsége minőségileg is kifogásolható volt; azok egy része ma is raktárakban áll.
Az NNI kitért arra: a feljelentés megjelölt több magyar és külföldi gazdasági társaságot, amelyek beszerzései kapcsán felmerül a hűtlen kezelés a rokoni, illetve baráti kapcsolatok révén.
A nyomozás folyik a beszerzett adatok elemzése és további bizonyítékok beszerzése érdekében - áll a közleményben.
Az Egészségügyi Minisztérium és a NAV is érintett: szerződések sora került a hatóságokhoz
Újabb részleteket közölt a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében zajló hatósági intézkedésekről Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is a hivatalos Facebook-oldalán, megerősítve a Külügyminisztériumban történt rendőrségi adategyűjtés tényét, és kijelölve az eljárás további irányait.
A tárcavezető tájékoztatása szerint az NNI által lefoglalt bizonyítékok köre nem korlátozódott a Külügyminisztérium szerverszobájára: az egészségügyi minisztériumban és annak háttérintézményeiben fellelhető valamennyi kapcsolódó adatot, információt és szerződést is lefoglalták.
A bejegyzésből kiderül, hogy a beszállítók a Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett az akkori Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) is kötöttek megállapodásokat. Egy kiemelt tételként Hegedűs Zsolt megemlítette azt a kínai beszerzést, amelynek keretében 800 lélegeztetőgép és hárommillió maszk érkezett az országba, s amelyért az állam 15,6 milliárd forintot fizetett ki.
Az ügyben a büntetőeljárás mellett egy pénzügyi szál is kibontakozni látszik. A miniszter közlése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) külön eljárás keretében vizsgálódik: a hatóság több mint hárommilliárd forint tisztára mosásának, valamint 660 millió forintos adóelkerülésnek a gyanúját elemzi a beszerzésekhez kapcsolódóan.
Hegedűs Zsolt bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a közvéleménynek joga van megismerni a koronavírus-járvány alatti beszerzések pontos körülményeit és a felelősöket.
Mint írta, a transzparencia és a számonkérés kötelezettség a járvány áldozatai, azok hozzátartozói, valamint az emberéletekért küzdő egészségügyi dolgozók felé. A politikus leszögezte: aki a válsághelyzet kihasználásával szerzett jogtalan előnyt, annak vállalnia kell a jogi felelősséget.
