Békássy Szabolcs a körzethatárok módosításáról
Bértámogatás helyett praxistámogatást kapnak az alapellátók
Júliusig visszamenőleg emelik a praxispénzt, összesen 3,7 miliárd forintot szánnak erre idén, derül ki a Belügyminisztérium rendelet-tervezetből.
- Kezükbe vették ügyeiket az alapellátók, felbomlani látszik a HAOSZ (Frissítve!)
- Folyik tovább a háziorvosi aláírásgyűjtés
- Szakdolgozóik csatlakozására hívnak fel a háziorvosok
- A BM elfogadta a háziorvosok észrevételeit a nem beutalóköteles időpontfoglalással kapcsolatban
- Saját zsebből fizethetik az asszisztensek béremelését a háziorvosok? (Frissítve: BM válasz érkezett...)
- Lehet egyszerre minőségi és fenntartható az alapellátás?
Összesen 3,7 milliárd forint többletet biztosítanak az idei költségvetésből a háziorvosoknak és az alapellátó fogorvosoknak fenntartási- és rezsiköltségekre, valamint a szükséges humánerőforrás biztosítására – derül ki a Belügyminisztérium portáljára feltöltött rendelet-tervezetből, amelyet augusztus 24-éig véleményezhetnek az érintettek.
A Népszava a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletmódosításról azt írja, praxistámogatásként juttatná el az alapellátó praxisokhoz a kormányzat a júliusi 18 százalékos szakdolgozó béremelésre szánt költségvetési összeget.
Mint azt a MedicalOnline-on elsőként megírtunk: a háziorvosok aláírásokat gyűjtenek miután vállalkozásaik az augusztusi elszámolásokkal még nem kapták meg a szakdolgozói béremelésre a fedezetet, a Népszava pedig arra emlékeztet, hogy Takács Péter államtitkár augusztus negyedikén Facebook bejegyzésében azt írta: „a háziorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátásban dolgozó fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók, asszisztensek sem maradnak ki júliustól járó, 18 százalékos béremelésből. Öt-hat munkanapon belül lezárul a társadalmi egyeztetés, majd megjelenik az erről szóló jogszabály a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pedig ez után tudja megcsinálni a számfejtést.”
Az országos kollegiális vezető a körzetalakításról
Négy évig is eltarthat, amíg a háziorvosi körzethatárokat az ott lakók lélekszámához, illetve a háziorvosok számához igazítják. Ennek az irányítási feltételeit kívánja megteremteni az a jogszabály, amelynek tervezete néhány napja elérhető a Belügyminisztérium honlapján, és a kormányzat kezébe adná a körzethatárok újrarajzolását.
A tervezet élvezi az országos kollegiális szakmai vezető, Békássy Szabolcs támogatását is, mert szerinte ez megoldhatja az alapellátás feszültségeinek egy részét, köztük az üres és gazdaságosan nem működtethető kicsi körzetek problémáját. A jogszabálynak az a lényege – mondta a Népszavának –, hogy bizonyos esetekben, így a tartósan betöltetlen, valamint az új körzetek kialakításának hatásköre átkerül az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (Okfő). A körzetkialakítás eddig az önkormányzatok feladata volt, legtöbbjük évről évre hozott határozatokat a körzethatár-módosításokkal kapcsolatban. Sok esetben, amikor mondjuk egy gazdaságtalan üzemméretű praxis problémáját kellett volna megoldani, a helyi politikai érdekek gyakran felülírták a gazdaságossági szempontokat, hiszen nem szüntethették meg a falu egyetlen, de csak 300 fős praxisát. Az ilyen döntések egyik következménye, hogy mostanra több mint 730 praxisnak nincs gazdája, és ezeken a helyeken jobbára helyettesítéssel lehet megoldani az alapellátást – mondta.
Jelenleg 6464 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis van Magyarországon. Békássy Szabolcs emlékeztetett arra, hogy míg az elmúlt húsz évben 500-700 ezerrel csökkent az ellátandó lakosság lélekszáma, mindössze 40 praxissal lett kevesebb.
