Béremelést ígér Takács az ápolóknak, ha jók lesznek a számok

Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára tudja, hogy az általa irányított, folyamatos össztűz alatt álló ágazatot ért kritikák mellett nem mehet el szó nélkül, mert valójában ezek befolyásolják a helyiek mindennapjait, és ezek a nagy kihívások dönthetik el, hogy ki hova húzza be a szavazatát áprilisban.

Veszprém vármegyében a választókerületek felében – 4-ből 2-ben – az egészségügyből érkezik a tiszás kihívó, akik a működőképesebb egészségügyet is zászlajukra tűzték, ezért itt ez kiemelt téma lesz – vélekedik az egyéni képviselőjelöltként induló Takács Péter Mandinernek adott interjújában. Szerinte az egészségügy örökzöld kampánytéma, "mindig könnyű ezzel elégedetlenséget szítaniuk a politikai ellenfeleknek", tapasztalatból mondja, "hogy nincs olyan ország, ahol elégedettek lennének az emberek az ágazattal" – fogalmazott.

"Veszprém vármegye egészségügyi ellátórendszere egyébként kifejezetten jónak mondható, számos kisvárosi kórház működik a Bakony tagoltsága miatt: Zirc, Veszprém, Pápa, Farkasgyepű, Ajka vagy Tapolca, aztán rehabilitációs szakkórházként és akut szívellátással foglalkozó intézményként Balatonfüred. Mi ezeket fenntartjuk és biztosítjuk a betegek ellátását, más viszont pont, hogy bezárná a kisvárosi kórházakat" – utal a tiszás jelölttel egy jelentős koncepcióbeli különbségre az államtitkár.

Szerinte a kormány 2022-es szlogenjének is megfelelve, ígéreteiket 70 százalékban sikerült megvalósítaniuk. Hiányérzetet okoz számára, "hogy az alapellátás – tehát a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátás, a védőnői szolgálat, valamint az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás – finanszírozását és szabályozását nem sikerült olyan ütemben végigvinni ahogy szerette volna.

"De itt is volt külső körülmény, ami meggátolt minket (...), az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől érkező (RRF) források felfüggesztése. Ha nem blokkolják politikai alapon a Magyarországnak járópénzt, már 2022-ben neki tudtunk volna állnia modernizálásnak" - vélekedett a hiányosság okairól az államtitkár, aki szerint "úgy kellene átalakítani a finanszírozást, hogy normális méretű körzetek jöjjenek létre és érdekeltté kell tenni a háziorvosokat abban, hogy betöltsék a praxist". Mint ismert, a legfrissebb statisztikák szerint a nagyjából 5 és félezer háziorvosi praxisból egyötödnyinek, vagyis kb. 900-nak nincsen gazdája, főként a kistelepüléseken.

Eredményként sorolja viszont fel hogy az elmúlt 16 év során háromszorosára nőtt a praxisok finanszírozása, több – gyógyszerfelírási – jogosultságot kaptak a háziorvosok, átszervezték az ügyeleti rendszert, összekötötték az alapellátási ügyeletet, a mentést és a sürgősségi ellátást. Óriási előrelépés, hogy az egészségnevelést bevittük az iskolába, aminek 10 év múlva látványos eredménye lesz – emelte ki. Szerinte az is fontos siker, hogy előreléptek a digitalizáció terén is: EgészségAblak applikáció, időpontfoglaló rendszer, liberalizált beutalási rend, ami azt jelenti, hogy e-beutalóval gyakorlatilag bárhol igénybe lehet venni a szakorvosi ellátást

Az egészségügyi szemléletformálásban azonban még sok a hiányosság, de ez szerinte nem a szakembereken múlik, hanem egyéni felelősség kérdése: erősíteni kéne az egészségtudatosságot – állítja az államtitkár.

A bérkérdést továbbra is napirenden tartja a Magyar Orvosi Kamara, ám Takács szerint módszertani vitáik vannak az érdekképviselettel. Takács államtitkár szerint a teljes állású, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó orvosok bérét lehet más európai orvosbérrel összehasonlítani. Ebben az összevetésben jól áll Magyarország:a KSH szerint a 2010-es átlag 338 ezer Ft-tal szemben ma 2,17 millió Ft-ot kap egy átlagos orvos Magyarországon.

Takács Péter beszélt az egészségügyi szakdolgozók bérhelyzetéről is. Az Orbán-kormány 16 éve itt is javulásról számolt be.

"Amikor megkezdtük a kormányzást, 170 ezer volt egy teljes állású szakdolgozó bruttó bére, ami ma megközelíti a 800 ezret" – mondta.

Kifejtette azt is, hogy az általuk használt és az OECD-ben elfogadott módszertan szerint a nyugati országokkal azonos az orvosok és szakdolgozók közötti bérkülönbség: ezt a négyszeres szorzót tartani is fogják" – fogalmazott. Bár 2023-ban és 2024-ben is volt béremelés, most is tárgyalnak a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és állítása szerint "ha jók lesznek a a makroszámok a második félévben, megint lehet szakdolgozói béremelés."

"Az orvosi béremelés kapcsán pedig azt tudom mondani, hogy nem alapbért emelne, mert az kellőképpen magas. Valamilyen teljesítményelemet kell bevinni a rendszerbe és mellette meg kell emelni az ügyeleti óradíjat" – vázolta elképzeléseit, hozzátéve, hogy "ez reális követelés a kamara részéről" – olvasható a Blikk lapszemléjében.