Bélbaktériumok befolyásolhatják a Parkinson-kór kezelését
A Harvard és a Kaliforniai Egyetem mikrobiológus és immunológus kutatói a Parkinson-kór kezelésére szolgáló levodopa és a bélbaktériumok kölcsönhatását vizsgálva jutottak új eredményre.
A Parkinson-kór hátterében az agy elégtelen dopamintermelése áll. A szervezetbe juttatott levodopa molekula az ingerületátvitelben kulcsszerepet betöltő dopamin előhatóanyagaként pótolhatja az agyban a hiányzó mennyiséget. Már amennyiben az agy-vér gáton átjutva a központi idegrendszerben – a dekarboxileződés során – sikeresen dopaminná alakul (metabolizálódik).
Az amerikai kutatók a Science-ben június 14-én publikált tanulmányukban arról számoltak be, hogy megtalálták azt a két bélbaktériumot, amelyek enzimjei már az emésztőrendszerben dopaminná bontják a levodopát, így az nem jut át a vér-agy gáton. Kiderült, hogy a Enterococcus faecalis és a Eggerthella lenta A2 nevű mikroorganizmusok által termelt enzimek a felelősek a folyamatért, amely egyébként a gyógyszerhatóanyag nem kívánt mellékhatásait is kiváltja. A dopamin ugyanis biológiailag aktív vegyület, így a nem megfelelő helyen káros a hatása. A hányingertől a keringési és szívproblémákon át a látásromlásig rendkívül széles a nem kívánt mellékhatások skálája.
A kutatók az utóbbiakra is megoldást találtak, legalábbis laboregerek szervezetében. Kiderítették, hogy a levodopa idő előtti metabolizmusa megelőzhető. Egy speciális enzim, az alfa-fluor-metil-tirozin (AFMT) ugyanis meggátolja a két nevezett baktériumot abban, hogy termelni kezdjék az átalakulásért felelős anyagaikat. A beszámoló szerint a hatóanyagból így kevesebb is elég a kívánt hatás eléréséhez. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az eredményt a mindennapi praxisban is alkalmazni lehessen, írja a lap.
