Piaci körkép - 2013
Begyűrűző gyógyszerész munkanélküliség
Az egyik legsikeresebb szakmában, a gyógyszerészek körében lassanként megjelent a munkanélküliség. Csökken a patikák száma, szűkültek a gyógyszertárak anyagi lehetőségei, ráadásul a forráskivonás és a gyógyszertámogatás apadása további árcsökkentéshez vezetett. A megszorítások miatt egyre kevesebb álláshely maradt, miközben alig jutott pénz fejlesztésre a gyógyszertárakban.
A liberalizáció a hibás?
Miután az előző kormány 2006-ban elfogadta a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, a következő években a patikák száma megugrott. A jogszabály életbe lépése előtt ötezer lakosonként lehetett egy gyógyszertárat alapítani, illetve a patikák között legalább 250 méter távolságnak kellett lennie. Az új rendszerben, 2007-től akik plusz szolgáltatást, így például 24 órás vagy hétvégi nyitva tartást vállaltak, akadálytalanul alapíthattak patikát. A piacnyitás ágazati dinamizálása jól megmutatkozott a számokban: míg 2006-ban 2010 közforgalmú gyógyszertárat regisztráltak, 2008-ra már 2348-at, 2009-ben 2364-et, 2010-ben pedig 2520-at. A liberalizáció első évében beáramlott 15 milliárd forintnyi plusztőke nyomán, három-négyezer új munkahely jött létre, ebből négyszáznál is több volt a frissen elhelyezkedett gyógyszerészek száma. A patikák érdekeit védő szervezetek szerint a piacnyitásnak kedvező volt a hatása, 2010-ben viszont az Egészségügyi Államtitkárság tanulmánya ezzel ellentétes álláspontot fogalmazott meg, ezért a liberalizációt leállította. (a tanulmány részletét lásd "A piaci verseny torzító hatása? " című keretes írásunkban.)
| A piaci verseny torzító hatású? |
| Az Egészségügyi Államtitkárság tanulmánya szerint a nagyvárosokban a lakosság gyógyszerhez jutási lehetőségei bővültek ugyan, azonban a piaci verseny a lakossági gyógyszerellátás minőségére vonatkozóan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A minőségi szolgáltatások országos szintű egyenletes elterjedése helyett a hozzáférési esélyegyenlőtlenség irányába torzult a rendszer. A gyógyszertárak 2010-re növekvő számban váltak veszteségessé, a forráshiány és a rossz árrés-struktúra miatt készletezési gondokkal küzdöttek, folyamatos volt az eladósodás, emiatt a patikák növekvő hányada bezárásra kényszerült. |
A Magyar Gyógyszerészi Kamara adatai szerint két év alatt, 2010 és 2012 között 170 közforgalmú gyógyszertár függesztette fel a működését az országban. A bezárásokkal egy időben szűkültek a patikák anyagi lehetőségei, emellett jelentős forráskivonás sújtja a gyógyszerellátással foglalkozó szférát (a gyógyszertámogatás az elmúlt két évben csaknem megfeleződött), amely további árrés-csökkenéshez vezetett. A gyógyszerészi sikerszakmába begyűrűzött a munkanélküliség.
„Elkezdődött valami!”
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint is érezhető a jelenség a gyógyszertár-bezárások miatt, de hozzátette, hogy semmiképpen sem markánsan. Hankó Zoltán ugyanakkor nem tudta megmondani, mennyi állás nélkül maradt gyógyszerész lehet országszerte, mert ezt még most mérik fel a területi szervezetek bevonásával. Azt mondta: a liberalizáció éveiben a gyógyszerészek nemcsak patikákban, hanem kórházi területen, laborban, a gyógyszeriparban és az államigazgatásban is el tudtak helyezkedni, de ma már rosszabb a helyzet. Tény, hogy 2011-ben a gyógyszerforgalmazók megszorításra, elbocsátásokra kényszerültek – az orvos- és patikalátogatói díjak megduplázódása miatt –, egyúttal visszafogták a létszámot. Eközben az állami szektorban sem volt rózsás a helyzet: a közszférában létszámstopot rendeltek el, így az egészségügyi háttérintézményeknek és a hatóságnak is nélkülöznie kellett az új szakembereket; a kórházaknál pedig a rossz finanszírozási helyzet korlátozta a létszámbővítést.
A cikk folytatásáért kattintson ide!
