Balogh: Az érdemi előrelépésnek vannak biztató jelei
Az érdekegyeztető tárgyalásokon muszáj a bérekről is megállapodni, különben „a pillanatnyilag helyi szinten tapasztalható kisebb rőzsetüzekből akár komoly erdőtűz is lehet”, mondja a Magyar Időknek adott interjúban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán.
(...) – A kamara megalakulása után, 2004-ben az akkori parlament népegészségügyi bizottságának elnöke, Kökény Mihály volt az, akinek a figyelmét elsőként hívtuk fel levélben arra, hogy komoly baj lesz. 2006 tavaszára el is készült az ágazat humánerőforrás-stratégiai programja, amely határidőkkel, felelősökkel 2011-ig határozta meg a teendőket. Ehhez képest 2007-ben 16 ezer kórházi ágyat szüntettek meg, komplett kórházi osztályokat, szülőotthonokat zártak be, és három és fél ezer embert bocsátottak el az egészségügyből. Ezzel együtt teljesen szétverték az egészségügyi szakképzés rendszerét, aminek a mai napig isszuk a levét, mert például egészen 2013-ig mindössze egy olyan középiskola maradt Budapesten, ahol állami pénzből ápolókat képeztek, mondja az elnök.
– Vannak olyan területek, ahol már most nagyon nagy a baj?
– Inkább fogalmazzunk úgy, hogy alig találni olyan szakmacsoportot, ahol jó a helyzet. Ez igaz a gyógytornászokra vagy a dietetikusokra, akiket nagy számban képeztek az elmúlt években, ezért sok közöttük a fiatal. Itt viszont foglalkoztatási problémák vannak, nem tudnak elhelyezkedni. De ha a felnőtt ápolókat nézzük, az ő létszámuk legalább 6-8 ezerrel kevesebb, mint amennyi szakemberre szükség lenne.
(...)
– Ha ennyire kritikus a helyzet, miért adta fel a kamara azt az elvárását, hogy az egészségügyben is dolgozzon ki a kormány egy életpályamodellt?
– Nem adtuk fel. Csak azt mondjuk, mindegy, minek nevezzük, életpályának, előmeneteli rendszernek, a lényeg, hogy legyen garancia arra, hogy a szakképzettséggel, illetve az életkorral arányosan emelkednek a keresetek, és folytatódik a bérrendezés. Az ágazati sztrájktárgyalás során most jutottunk el a bér- és bérjellegű juttatások kérdésköréig. A 2017-es költségvetés benyújtásáig, tehát nagyon rövid időn belül el kell dőlnie, hogy sikerül-e valódi előrelépést elérni. Vannak biztató jelek. Már aláírtuk a munkaidő és a pihenőidő kérdéskörét szabályzó fejezetet, amibe a MESZK véleményei és javaslatai is beépültek.
– Mi van, ha a bér kérdésében nem lesz érdemi előrelépés?
– A kamara és azok a szakszervezetek, érdekképviseletek, amelyek most a tárgyalóasztalnál ülnek, minden eszközt felhasználnak, hogy eredményt érjenek el. Ez azonban csak addig működik, amíg védhető az álláspontunk. Forintban mérhető eredmények nélkül félő, hogy kiszámíthatatlan folyamatok indulnak el, és a pillanatnyilag helyi szinten tapasztalható kisebb rőzsetüzekből akár komoly erdőtűz is lehet.
