Bajban a patikák negyede
Megközelíti a 19 milliárd forintot a gyógyszertárak lejárt beszállítói tartozása, a kifizetetlen számlák összege 70 milliárd, ami 20 milliárddal több a havi gyógyszerforgalmuknál – mondta a Világgazdaságnak Hankó Zoltán.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke kifejtette, a 2400 patika negyede, 560 vállalkozás veszteséges, ami azért figyelmeztető, mert többségük a kistelepüléseken szolgálja ki a betegeket, s ha le kellene húzniuk a rolót, veszélybe kerülhet a gyógyszerellátás.
A baj oka a 2006-ban szabadjára engedett gyógyszertári liberalizáció – véli Bodrogi József egészségügyi közgazdász, ugyanis a bajba került patikák száma csaknem azonos az azóta létesítettekével. Ezért is kell végiggondolni a több mint egy évtizede változatlan árrésrendszert. Miközben ugyanis a gyógyszertárak működési költségei, a víz-, az energia- és egyéb kiadások miatt nőttek, a tb által támogatott gyógyszerek után kapott árréstömeg három éve változatlan, 52 milliárd forint körül van.
A kamara hatpontos, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (Nefmi) eljuttatott javaslatában az árrésrendszer rendbe rakása is szerepel. A patikákban ugyanis bővült az 5000 forintnál drágább gyógyszerek forgalma, az ezek után járó maximált árrés fix összege régóta 850 forint. Ezeket a készítményeket megrendelés után tudják csak kiszolgálni, de az árrés összegét sok esetben meghaladja a banki tranzakció költsége. A kamara javasolja a generikus készítmények forgalmának ösztönzését is, jelenleg ugyanis a degresszív árrés miatt nem érdekeltek a patikák az olcsóbb gyógyszerek forgalmazásában.
Az például, hogy októbertől átlagosan 15-20 százalékos árcsökkentést ért el 900 készítménynél az egészségpénztár, közelítő mértékben mérsékelte a nagykereskedelmi árat és a gyógyszertárak bevételét jelentő árréstömeget is. A következő árlicit jövő áprilisban lesz.
