Azbeszttérképet indított a Greenpeace

A térkép – melyre a szervezet lakossági bejelentéseket vár – megjeleníti a Greenpeace és a hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket is, ahol már megtörtént a kármentesítés. Az új térkép célja, hogy átláthatóbbá tegye a szennyezések helyzetét, segítse az érintett lakosság tájékozódását, és felhívja a döntéshozók figyelmét a mielőbbi beavatkozás szükségességére, írják honlapjukon.

Közel fél évvel a Greenpeace bozsoki bejelentése és 3 hónappal azután, hogy a hatóság nyilvánosságra hozta a szombathelyi széles körű azbesztszennyezettséget, még mindig nem született országos intézkedési terv, szakmai iránymutatás vagy érdemi segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára. Míg továbbra is folyamatosan bővül az azbeszttel bizonyítottan szennyezett területek listája – nemrég még Bécsben is azbeszttartalmú köveket azonosítottak –, Ausztriában továbbra is napirenden van több azbeszttartalmú bánya újranyitásának lehetősége.

Továbbra sem nyilvános, milyen döntések születtek a magyar–osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban. Ezért a Greenpeace közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, melyben többek között a munkacsoportok döntéseit, jelentéseit, tagjainak névsorát, az önkormányzatoknak adott szakmai útmutatásokat, valamint az azbesztmentesítés ütemezésére és alkalmazott módszereire vonatkozó dokumentumokat kérte ki. A közlemény kiadásáig ezekre nem érkezett válasz. 

A szervezet szerint jelenleg az országos szakmai iránymutatás hiánya miatt több önkormányzat olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek hosszú távon akár ronthatnak is a helyzeten. A kalcium-kloridos kezelésről egyre több szakmai bizonyíték utal arra, hogy ragadóssá teheti az azbeszttartalmú port, amely így könnyebben kerülhet cipőtalpon vagy járműveken a lakókörnyezetbe. Több településen az érintett utak leaszfaltozásával próbálják mérsékelni a kockázatot, ez a jelenlegi gyakorlat azonban a Greenpeace szerint nem oldja meg a problémát: az azbeszt a burkolat alatt marad, későbbi út- vagy közműépítések során ismét kockázatot jelenthet, miközben a későbbi eltávolítás költsége és a kezelendő hulladék mennyisége is jelentősen megnő.

A Greenpeace álláspontja szerint a valódi megoldás továbbra is az azbeszttartalmú kőzetek mielőbbi, szakszerű eltávolítása, majd megfelelő lerakóban történő elhelyezése, illetve – ahol ez lehetséges – visszaszállítása azokba a bányákba, ahonnan eredetileg származnak. A szervezet hangsúlyozza, hogy több szakmai szereplő is jelezte: rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyekkel a veszélyes anyag gyorsan és biztonságosan eltávolítható lenne. A Greenpeace most bejelentett interaktív térképe a lakossági bejelentésekkel segítené az azbesztszennyezésben érintett területek feltárását és azok kármentesítésének sürgetését. A térképhez a szervezet fényképes bizonyítékokkal vagy laboreredményekkel várja az azbesztgyanú bejelentését. A szervezet vagy a hatóságok által igazolt szennyezésekkel pedig folyamatosan frissíteni fogják a térképet, hogy bárki ellenőrizhesse, hogy lakókörnyezete érintett-e az azbesztszennyezésben. A Greenpeace térképére magyar és osztrák helyszínek is fel fognak kerülni.

A sürgős beavatkozás szükségességét a hivatalos egészségügyi kockázatbecslések is alátámasztják. Június 24-én a Magyar Tudományos Akadémián „Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások” címmel rendeztek konferenciát. Az eseményen a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tudományos igazgatója ismertette azokat a számításokat, amelyek szerint az érintett területen mért azbesztkoncentráció alapján a becsült daganatkockázat nagyságrendekkel meghaladja a társadalmilag elfogadható szintet. Az igazgató állítása szerint „számítás is alátámasztja, hogy a kültéri levegőben mért azbeszt koncentráció magas szintje és a számított magas daganatkockázati növekmény azonnali beavatkozást kíván.”

A Greenpeace ezért ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon átlátható, országosan egységes intézkedési tervet az azbesztszennyezés kezelésére, valamint biztosítsa a transzparens működést, és vonja be az érintett civil és szakmai szervezeteket a döntéshozatali folyamatba.