Az utolsó szög a társadalombiztosítás koporsójába
Mihályi Péter közgazdász a 168 órának azt mondja, az új gazdasági akcióterv az utolsó szög a társadalombiztosítás koporsójába.
Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki a Kormányinfón jelentette be az Orbán-kormány gazdasági akciótervét. Mihályi Péter közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Közép-Európai Egyetem vendégprofesszora szerint ez egyúttal a társadalombiztosítás végét is jelenti. A közgazdász az Index cikke nyomán ugyanis arra hívta fel a 168 óra figyelmét, hogy az adóadminisztrációs terhek csökkentése alá sorolódik a járulékfajták összevonása. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a korábban külön tételként fizetett természetbeni és pénzbeni járulékokat ezután egyben kezelik.
Mihályi Péter a portálnak azt nyilatkozta, hogy amikor a munkáltatók a munkavállalók után befizetendő pénzt átutalják a kincstárnak, eddig azt külön fizették. Külön meg volt határozva, hogy a bér hány százaléka megy a természetbeni ellátásokért, amilyen például az orvosi, kórházi ellátás. Illetve az is, hogy mennyi megy pénzbeni ellátásra, mint a táppénz, a nyugdíj, vagy a munkaerőpiaci járulék. Ez utóbbi lényegében a munkanélküliség elleni biztosítás. A közgazdász álláspontja szerint ezt most összevonják, így már végképp senki nem tudja megmondani, hogy azért a járulékért, amit befizettek az emberek, mit fognak kapni.
Úgy látja, nem lehet majd elmenni a bíróságra panaszért, Alkotmánybíróságra jogorvoslatért, mert csak az van megszabva, hogy fizetni kell, de hogy ezért mi jár, az végképp nincsen tisztázva. Korábban legalább pár dolog külön fel volt sorolva. Mihályi úgy véli, ez most az utolsó szög a TB koporsójába, mert hosszú idő óta folyik a társadalombiztosítás szétverése. Az 1990-es években minden munkavállalónak volt nyugdíjbiztosítása és egészségbiztosítása. Járulékokat fizetett, és azt külön helyre gyűjtötték, azóta azonban sok minden történt. A 2012-es Alaptörvény megszüntette a társadalombiztosítás intézményét, és sok mindent átnevezett adónak, ami korábban járulék volt. Ez azért jelentős különbség, mert a járulékot konkrét célra fizetik a munkavállalók, azért cserébe bizonyos szolgáltatást kapnak, azért valami jár. Az adó felhasználásáról viszont az állam dönt.
