Az osztrákok szerint egyenlőtlen az orvosi ellátás Ausztriában
Minden második osztrák szerint nem kap foglalkozástól és anyagi helyzettől függetlenül mindenki egyformán jó orvosi ellátást.
Egy osztrák kutatóintézet felmérése során a megkérdezettek 51 százaléka vélekedett úgy, hogy az osztrák egészségügyi rendszer nem igazságos - írta a Die Presse. Mindamellett összességében megfelelőnek tartják az osztrákok az ellátást, közel kétharmaduk mondta azt, hogy "nagyon elégedett".
Miközben az elégedettségi mutató az utóbbi években emelkedett az Egészségügyi Barométer nevet viselő évenkénti felméréseken, az egészségügyi ellátórendszer jövőjét illetően egyre borúlátóbbak az osztrákok. Tavaly a felmérésben részt vevők kétharmada vélekedett úgy, hogy finanszírozási nehézségek miatt csökkenni fog a szolgáltatások választéka, idén a háromnegyedük volt ezen a véleményen.
A felmérést 1001 fős, a lakosság összetételét tükröző mintán végezte a bécsi Stratégiai Elemzések Intézete (ISA). A várakozási idővel elégedetlenek a legtöbben (26 százalék), a második leggyakoribb panasz (21 százalék) az, hogy a rendszer "két osztályba" sorolja az embereket aszerint, hogy van-e magán betegbiztosításuk - írta a konzervatív napilap ugyanaznap egy másik cikkében.
Alois Stöger (Osztrák Szociáldemokrata Párt - SPÖ) egészségügyi miniszter vitatja az utóbbi bírálatot. Mint mondta, minden biztosítottnak ugyanolyan ellátásra van joga Ausztriában.
Az IHS kutatóintézet és az osztrák statisztikai hivatal kimutatása szerint viszont az osztrák egészségügyi rendszer előnyben részesíti azokat, akiknek pótlólagos biztosításuk van valamelyik magán betegkasszánál. Míg az állami pénztárak tagjainak például egy térdműtétre átlagosan 97 napot kell várniuk, egy magánkasszánál biztosítottnak 28-at. A területi alapú állami kasszák között is nagy eltérések vannak, például abban, hogy egy-egy egészségügyi kiadást milyen összegben kell a betegnek finanszíroznia.
A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet szeptember elején végzett felmérése szerint hazánkban is hasonló a helyzet: a megkérdezettek közel fele (49 százalék) úgy vélte, hogy hálapénz nélkül az emberek nem kapnak megfelelő ellátást az egészségügyben. A gazdaságilag aktív lakosság tavaly fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki, ami azt jelenti, hogy az aktív lakosság összességében 32 milliárd forintnyi láthatatlan forrással járult hozzá az egészségügyi rendszer működéséhez.
