hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Egészségipar

Az őssejtbotrány előzményei

Az őssejtbotrány főszereplőinek előélete meglehetősen regényes. A HVG egy tavalyi cikke szerint a letartóztatott amerikai professzor, Yuliy Baltaytis és Pákh Imre, aki az őssejtlabort üzemeltető IRM Zrt. egyik igazgatósági tagja, Barbadoson is együtt „virágoztatott” hasonló üzletet. 2006 végén a BBC egyik riportja után a hatóságok bezárták a klinikát.

A riport szerint a barbadosi klinika nem titkolt módon ukrán forrásból származó őssejtjei milyen feketeiparágat generáltak mindenekelőtt Harkovban és Kijevben. Úgy találták, hogy sokan pénzért vállalkoztak abortuszra – az embrionális őssejt „alapanyagát” biztosítva –, s feltűnően magas volt azok száma is, akiknél a kezelőorvosok súlyos betegnek mondták a magzatot, művi vetélést javasolva. Egy harkovi kórházhoz köthető gyanús csecsemőhalálozási esetet is összefüggésbe hoztak az őssejt-kereskedelemmel. Az üggyel a HVG-n kívül foglalkozott a Leleplező című magazin is.

A barbadosi klinika bezárása után a helyi sajtónak adott interjújában az ukrán származású alapító, Yuliy Baltaytis professzor búcsúzóul annyit mondott: valahol Európában folytatja tovább a munkát.

Az amerikai professzor 2006-os terve egy évvel később Kaposváron valósult meg. A kaposvári őssejtlabor, az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. nevet kapta, alapítója a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett IRM Biopharma Holdings Ltd. (50 százalék), valamint az ügyben letartóztatásban lévő sztársebész, Seffer István. Igazgatósági tag Sefferen kívül az idehaza mindenekelőtt műgyűjtőként, Munkácsy-képek tulajdonosaként ismert, az USA-ban élő Pákh Imre (ő képviseli az alapító részvényes IRM-et), tudományos főkonzulens pedig Baltaytis professzor. A kaposvári klinika honlapja szerint Baltaytis a biotechnológiai kutatás élvonalába tartozó szakember, a New York-i tudományos akadémia tagja. Ehhez képest Baltaytist nem jegyzik az őssejtkutatás nemzetközi szakirodalmában, publikációi az 1980–1990-es években oroszul az emésztőszervi sebészet témakörében jelentek meg. Az pedig az Élet és Irodalom 2008. áprilisi cikkéből tudható, hogy a New York-i akadémiai tagság évi 125 dollárért bárki számára beszerezhető.

Mindennek ellenére Pákh Imre műgyűjtő és az időközben a cégben szintén igazgatósági taggá váló Fásy Ádám közös ügyvédje, Nagy Krisztina csütörtökön az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: sem Pákh, sem pedig Fásy Ádám „televíziós személyiség” nem ismerték a társaság munkájának részleteit, így azt sem tudták, hogy mi történik a laboratóriumban. Az ügyvéd szerint Fásy Ádám szerepe mindössze arra korlátozódott a cégben, hogy médiaszemélyiségként népszerűsítse az eredményeket. Pákhról Nagy Krisztina elmondta: a műgyűjtőnek „családi érintettsége” van az őssejtkutatásban, ugyanis az édesapját kezelték ilyen terápiával Barbadoson. Kezelője Baltaytis professzor volt.

„ Pákh azért, hogy ezt a sikert és egészségügyi előrelépést Magyarországra is el lehessen hozni, úgy döntött, hogy Seffer István doktor urat és Yuliy Baltaytis doktor urat kapcsolatba hozza egymással”, nyilatkozta Nagy Krisztina, majd hozzátette: Pákh Imre mindezt azért tette, hogy a két orvos Magyarországon is kiépíthesse a rendszert, amely sok külföldi országban teljesen legális. Példaként említette, hogy Ukrajnában és Barbadoson is engedéllyel működnek őssejtklinikák – nagyon jó eredményekkel.

A Magyar Televízió információi szerint Magyarországon gyerekeken is végeztek őssejtkezelést Baltaytisék.

Forrás: Danó Anna, Népszabadság Online 

cimkék

Könyveink