Az ősi viaszhengerektől a hatékony diétákig
Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Miként segíthet a neurobiológia a két szem összehangolását megzavaró, gyermekkorban kialakuló szembetegségek terápiájában? Hogyan használhatjuk fel a mikrobákat a szennyvíztisztításhoz? Mi tudható meg a több ezer éves viaszhengerekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi majd a válaszokat a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának idei 9 nyertes pályázója, akik összesen több mint 360 millió forint támogatásban részesülnek az első kutatási évben.
A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A fő cél a kutatóintézetekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület program a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul, ennek megfelelően célja, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosítson forrást.
2009 és 2019 között összesen 180 lendületes kutatócsoport alakult. Ezek közül 79 aktív, 48 beépült valamelyik volt akadémiai kutatóközpont vagy kutatóintézet szervezetébe. Az egyetemeken létesítettek közül 39 már befejezte a munkáját. A volt akadémiai kutatóhálózatban működők közül 7 befejezte tevékenységét, de még nem épült be a szervezetbe, 7 pedig megszűnt, például a kutatócsoport-vezető külföldre távozása miatt.
A Lendület-kutatócsoportok száma most 9-cel bővült. Az idei pályázati felhívásra 106 érvényes pályázat érkezett. 47 az önálló kutatói pályát kezdő, 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók kategóriájában, a Lendület I.-ben. 59 pedig a sikeres önálló kutatói pályát folytató, 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutató számára kiírt Lendület II.-re.
