Az obezitás trendjei az OECD országokban

Az elhízás fokát a testtömegindexhez (BMI) viszonyítva állapították meg, és az elemzésekből kitűnt, hogy azokban az országokban, melyekben az átlagos BMI eredetileg viszonylag alacsony volt, gyorsabb ütemű növekedés volt tapasztalható, mint a magasabb átlagos testtömegindex-szel rendelkező országokban, így a különböző országok értékei hamarosan kiegyenlítődnek.
Az obezitás idősebb korban gyakoribb, és aránya valamivel gyorsabban nő, mint a fiatalabb korcsoportoknál, és hatással van ugyan a krónikus betegségek (pl. diabetes) kialakulására, de nincs közvetlen összefüggésben a mortalitás növekedésével.
Az elhízás epidémiáját egyéni magatartásformák és környezeti hatások egyaránt alakítják. A súlygyarapodást alapvetően a kalória-felvétel és leadás egyensúlyának hiánya okozza, és ez társadalmi, gazdasági, fizikális tényezőkre, illetve az étrendre vagy a mozgásszegény életmódra vezethető vissza.
A fiatalabb korcsoportokat előreláthatólag kevésbé fenyegeti az elhízás veszélye, mint az idősebbeket, mivel a fiatalok tájékozottabbak az egészségi kockázatokat illetően, egészségtudatosabbak, és társadalmi-gazdasági helyzetük is átalakult az idők során. Régebben a gyermekkori nélkülözés, éhezés is kiválthatott a későbbiekben obezitást.
A lakosság körében jelentkező elhízás veszélye ellen fellépő országoknak az egyéni életstílust meghatározó környezeti hatásokat oly módon kell megváltoztatniuk, hogy ezzel megkönnyítsék az egészséges életmód kialakítását. Az elhízást elősegítő környezet azonban sok esetben a kényelmi szempontokat figyelembe vevő jóléti intézkedések révén jött létre, így megváltoztatása is csak körültekintő indoklás mellett találhat elfogadásra.
Jelentős eltérések mutatkoznak az OECD országok társadalmi csoportjainak életvitelében és egészségi állapotában, és ez különösen a nők iskolázottsága és társadalmi-gazdasági státusza szerint jelentkezik, de a lakosságcsoportok közötti (társadalmi-gazdasági, iskolázottsági) eltérések mértéke nem határozza meg szükségszerűen a lakosság obezitásának fokát.
A túlsúlyosság és az obezitás társadalmi jelenség. Az életmód megválasztása, különösen a táplálkozással és a fizikai aktivitással kapcsolatos szokások általában a családokon belül minden családtag által vagy a közösségek minden tagja által követett gyakorlat részét képezik. Az obezitás jelentkezése nem annyira az egyéneknél, hanem inkább a közösségeknél valószínűsíthető. A vizsgált korreláció az idősebb házaspárok életvitelére különösen jellemző, mivel közös életformát választanak és folytatnak.
Genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a túlsúlyosság kialakulásában, de az obezitás megjelenését az elhízást elősegítő környezet váltja ki, különösen a sérülékenyebb csoportoknál, melyek tagjai kevésbé egészséges életvitelt folytatnak. A gyermekkori obezitás terjedése is nagyrészt a felnőttkori obezitás növekvő arányain alapul, mivel a (felnőtt) egyének életmódválasztása nagy hatással lehet mások életmódválasztására.
Az egyének életmódjának megváltoztatására irányuló törekvések a megszokott környezeten kívül nem valószínű, hogy eredménnyel jár. Számos ország iskolai és munkahelyi programokkal kívánja előmozdítani az egészséges életvitel megválasztását. A szociális környezet hatása megsokszorozza az egyének életmódváltásának hatékonyságát, és így gyorsabb csökkenés érhető el az obezitás rátájában, mint az egyének meggyőzésére irányuló erőfeszítések által.