Az MSZP szerint soha nem látott megszorításokra készül a kormány

Az MSZP szerint csak figyelemelterelés a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott nyilatkozata, "mert a valóság az, hogy soha nem látott megszorításokra készül a kormány a szociális ellátás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén".

Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében visszautasítja Selmeczi Gabriella azon szavait, miszerint ha nem lett volna magánnyugdíjpénztár, akkor kisebb lenne az államháztartási hiány. Mint írta, ezzel szemben a valóság az, hogy "ezt a megtakarítást pazarolta el a kormány például MOL-részvényekre, debreceni stadionra és a Fidesz-kormány egy évének pocsék gazdaságpolitikája miatt immár harmadszor átjavított költségvetés aktuális hiányainak foltozásaira".

A közlemény kitért arra is, hogy Selmeczi Gabriella azt is kifogásolta, hogy eltőzsdézték a vagyont, ahelyett, hogy állampapírba fektették volna. Az MSZP ennek kapcsán megjegyezte: törvény írta elő, mikor mennyit kell vásárolni állampapírból, egyéb kötvényekből, részvényekből és szinte kizárt, hogy az alig pár százaléknyi szabad tőzsdei mozgással el lehetett volna tőzsdézni ezt a vagyont, ahogy ez nem is történt meg.

Korózs Lajos álláspontja szerint a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott "demagóg módon próbálja érzékeltetni, hogy milyen veszteségeket jelentett a magánnyugdíjpénztár, mondván a GYES-t, GYED-et, illetve a gyógyszereket és még sok mást lehetett volna finanszírozni az ide utalt összegekből". Az MSZP-s politikus ezzel szemben azt írta: a beszedett járulékokból csak nyugdíjat lehet finanszírozni.

A szocialista elnökségi tag szerint "sokkal fontosabb lenne, hogy Selmeczi Gabriella arra adjon választ: hány rokkanttól veszik el a nyugdíját, lesz-e és kinek özvegyi nyugdíja, hol fognak dolgozni a rendőrök, BV-sek, tűzoltók, határőrök, mennyi lesz a januári nyugdíjemelés mértéke?"

A párt felszólította a Fideszt, hogy "hagyja abba a hazugságokra épülő kormánystratégiáját és végre merje vállalni, hogy hibás gazdaságpolitikát folytatott az eltelt időszakban, aminek következménye az a súlyos költségvetési hiány, amit sorozatos költségvetés módosításokkal kénytelenek foltozgatni".

A Stabilitás szerint tévesek Selmeczi következtetései

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint alapvetően hibás adatokból vont le téves következtetést Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott, amikor hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a magánpénztári rendszerben közel 700 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években.

A miniszterelnöki megbízott hétfőn azt mondta: ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartották volna, a múlt év végén 700 milliárddal több, azaz 3.860 milliárd forint lett volna a pénztári vagyon.

Bába Julianna, a pénztárszövetség elnöke közleményében kifejti: a számítás csak abban az esetben lenne igaz, ha minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. De ez az ideális helyzet soha nem állt be, a tagdíjakat például 1998-ban 6 százalékon befagyasztották. Az 1998 és 2010 közötti időszakban pedig közel 160 ezren visszaléptek az állami rendszerbe - a tetőpont 2009-ben volt, akkor 62 ezer 52 év feletti ember tért vissza vagyonával együtt -, ami a szervezet szerint jelentős torzulásokat eredményez a kormányzati számításokban.

A közlemény felhívja a figyelmet arra: a pénztáraknak nemcsak az ismert kifizetési kötelezettségei - garanciadíj, tagnyilvántartás, felügyeleti díj -, vannak, hanem likviditástartási kötelezettség is terheli, a likviden tartott eszközökön pedig nyilvánvalóan más hozam érhető el. A mindenkori kormányzat emellett rendeletekben határozta meg a befektetések kereteit, amikor rendelkezett a befektetési eszközök nagyságáról az egyes portfóliókban.

A magán-nyugdíjpénztári rendszert alapvetően abból a célból hozták létre, hogy a pályakezdők 40 év (!) munkaviszony után az állami tb nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják. Magyarán ennyi ideje lett volna egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni. Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél készítenek kasszát - ahogyan most a kormányzat 12 év működés után teszi -, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki - mutat rá a pénztárszövetség.

A közlemény szerint nem ad valós képet a reálhozamban nem részesülő tagok számáról az a kormányzati kommunikáció sem, amely elhallgatja, hogy a kifizetésben nem részesülő volt pénztártagok mintegy 40 százalékának semmilyen befizetése nem volt. Az összkép azonban a pénztárakra nézve így is kedvező, hiszen a tagok 81 százalékánál pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, az egy tagra jutó átlagos reálhozam pedig meghaladta 76 ezer forintot.

Bába Julianna közölte azt is: az elmúlt napokban több félreérthető nyilatkozat jelent meg a sajtóban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (PSZÁF) hivatkozva. A hatóság azonban a teljes tagság alig 0,05 százalékánál, azaz 1.500 embernél tárt fel hibát a reálhozam kiszámításánál, a sajtóban megjelent híradásokkal ellentétben csak ezekben az esetekben rendelt el kifizetési tilalmat a hatóság, a fennmaradó 99,95 százaléknál a reálhozam kifizetése rendben zajlik, vagy már be is fejeződött - fejtette ki.

A közlemény ismerteti: az elmúlt napokban - a reálhozamok megérkezésével párhuzamosan - megszaporodtak a panaszügyek a pénztáraknál a reálhozam kiszámításának módjával kapcsolatban. Az érdekképviseleti szövetség felhívja figyelmet: a volt tagnak akkor van reálhozama, ha a tag egyéni számlájának egyenlege (piaci értéken) a jogszabályban fordulónapként megjelölt 2011. május 31-én nagyobb a törvényben meghatározott módon számított összegnél.

A reálhozam mértéke minden egyes pénztártag esetében eltérő, mivel azt számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete; a befizetett tagdíj nagysága; a tagdíjbefizetés rendszeressége; a pénztár és portfólióváltás(ok) időpontja és iránya (az eltérő befektetési politikák, így hozamok miatt); az adott pénztári portfóliók teljesítménye, hozama az elszámolás fordulónapjáig; az infláció időbeli alakulása.

Mivel minden egyes pénztártag esete más, a szövetség azt tanácsolja, hogy a vitatott esetekben a pénztártagok forduljanak közvetlenül saját pénztárukhoz.

A Stabilitás közölte továbbá: a pénztárak a kifizetéseket követően a reálhozamok és tagdíj-kiegészítések nagyságáról a kifizetést követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb 2011. augusztus 31-igértesítést küldenek a pénztártagoknak.

A szövetség arra kéri a volt pénztártagokat, hogy várják meg az elszámolási értesítőket, amelyek segítségével ellenőrizni tudják, hogy pénztáruk helyesen számította-e ki az őket megillető reálhozamot. Amennyiben vitatják a kifizetések nagyságát, esetleges jogorvoslati kezdeményezéseikkel forduljanak közvetlenül saját pénztárukhoz a probléma tisztázása érdekében - áll a közleményben.