Az izomhormon irisin mérése kimutathatja a policisztás ováriumszindrómát
A PCOS a reproduktív korú nők leggyakoribb endokrin-metabolikus betegsége. Oka ismeretlen, és klinikai megjelenési formái igen különbözőek, ezért is előrelépést jelent, hogy napjainkban új biomarkereit fedezik fel. Ezzel egy lépéssel közelebb kerülünk a nők 10-15%-át érintő, egyelőre gyógyíthatatlan kórkép kezeléséhez is.
A policisztás ováriumszindróma (PCOS) a reproduktív korú nők 10-15%-át érinti, és bár klinikai megjelenési formái igen különbözők lehetnek, a tünetegyüttes általában magába foglalja a következőket: klinikai vagy biokémiai hiperandrogenizmus, menstruációs problémák (oligo- vagy amenorrhea) és ultrahanggal kimutatható policisztás ováriumok, mindezek következtében pedig fertilitási problémák. A különböző klinikai fenotípusok különböző metabolikus kockázattal társulnak, számos formájára jellemző az inzulinrezisztencia; a PCOS betegek esetében könnyebben fejlődik ki cukor- és kardiovaszkuláris betegség.
A megelőzés érdekében alapvető fontosságú volna az inzulinrezisztencia kimutatása, azonban jelenleg ezen a területen még nagy fejlődésre van szükség, ezért is jelentős, hogy számos újonnan felfedezett fehérjével kapcsolatban mutatják ki, hogy a PCOS és az inzulinrezisztencia indikátora lehet, írják a Journal of Endocrinological Investigation című szaklapban megjelent tanulmányukban Polak és munkatársai (New markers of insulin resistance in polycystic ovary syndrome).
Ilyen újonnan felfedezett fehérjék az izom- és zsírszövet által termelt hormonok, az adipocitokinek (pl. adiponektin, irisin, zonulin), továbbá a legújabb hipotézisek szerint a PCOS-ban jelentkező inzulinrezisztencia biomarkereként szolgálhat a resistin, a leptin vagy a ghrelin szintje is.
Korábbi vizsgálatok felnőttek esetében már kimutatták, hogy az izomból testgyakorlás hatására felszabaduló, és az energiametabolizmus szabályozásában közreműködő irisin valószínűleg az inzulinrezisztencia hatására kialakuló, kórosan magas vérszintje összefügg a PCOS-szal (Serum irisin levels in patients with polycystic ovary syndrome; Bostancı és munkatársai, European review for medical and pharmacological sciences), most Flora Bacopoulou és munkatársai jelentették be az Európai Gyermekendokrinológusok Társaságának éves összejövetelén, hogy vizsgálataik szerint az irisin serdülőkorúak esetén is a kórkép biomarkere lehet.
Bacopoulou szerint az irisin javíthatja a PCOS diagnosztizálását a serdülők körében (a PCOS tünetei összekeverhetők lehetnek a normális pubertásra jellemző változásokkal), és így csökkenhet azoknak az egyébként egészséges lányoknak az aránya is, akiknek szükségtelen kezeléseket írnak elő.
A görög kutatók 23 PCOS-szal diagnosztizált tinédzser és 17 egészséges kontroll hormonszintjeit vetették egybe, és azt találták, hogy a PCOS-betegekben szignifikánsan magasabb az irisin szintje, és összefüggésben áll a PCOS kulcsfontosságú markerének számító férfi nemi hormon, a tesztoszteron szintjével. Mint Bacopoulou kifejti, az irisin kimutatásával a PCOS könnyebben diagnosztizálható; a kórkép korai diagnosztizálása lehetővé teszi, hogy hamar el lehessen kezdeni foglalkozni az állapot fizikai és pszichológiai tüneteivel, és csökkenteni lehessen a szövődmények – fertilitási zavar, hirsutizmus, diabétesz – kialakulási kockázatát. A kutatók reményei szerint életmódbeli változtatással és az irisinszekréciót szabályozó fizikai mozgással befolyásolni lehetne a PCOS tüneteit, továbbá úgy vélik, hogy az irisin gyógyszercélpontként is szóba jöhet, ezáltal megnyithatja a kaput a jelenleg gyógyíthatatlan kórkép gyógyszeres kezelése előtt.
