Az idegrendszeri betegségek gyógyítását kutatják

2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és hat konzorciumi partnere (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Richter Gedeon Nyrt) 5,300 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és két fő tématerülettel foglalkozik: az idegrendszeri fejlődési zavarokkal és a felnőttkori idegrendszeri zavarokkal, közölte az egyetem.

A TINL célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének, gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, mely lefedi a gyermekkortól a felnőttkorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. Ezen célok mentén rendezték meg 2024. február 21-én a konzorciumi szakmai rendezvényt az MTA PAB Székházában Pécsett.

Fotó: PTE/univpecs.com

A pécsi központhoz köthető „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” programot, valamint „Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel” projektet dr. Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinika idegsebész professzora mutatta be, míg a budapesti központban zajló „Az idegrendszeri fejlődési zavarok” elnevezésű programba dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató, Széchenyi-díjas magyar állatorvos adott betekintést.

A felnőtt idegrendszeri zavarok program célja olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, amely kezelési alternatívákat ajánl, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. “Fel nem ismert járványként” hivatkozta Dóczi Tamás professzor a betegséget, „mert az idegrendszeri betegségben szenvedőket nem viszi el szirénázva egy akut mentő, mint egy infarktusos, vagy egy baleseti sérültet, de ha valaki depressziós lesz, vagy valamifajta más idegrendszeri érintettsége van, akkor akár stigmatizálódhat a társadalomban, melynek rendkívül súlyos következményei lehetnek, nemcsak az egyénre, hanem a környezetére, a családjára nézve is”. Az idegrendszeri fejlődési zavarok magukba foglalják egyebek között a magzati alkoholszindrómát, az újszülottkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart, vagyis az ADHD-t is.

A felnőtt idegrendszeri program része a digitális fejlesztés, hiszen az egészségügyi ellátásban egyre nagyobb szükség lenne a valós életbeli adatok közvetlen hasznosítására, az idegrendszeri kórképek diagnosztikájában. A TINL pillér-rendszerben működik, mely hat speciális klinikai pillért foglal magába: baleseti agysérülések transzlációs kutatása; epilepszia, sclerosis multiplex, porblémás internethasználat és internetbetegségek; pszichiátriai pillér; Parkinson/mozgászavarok; CT-perfúzió-alapú stroke diagnosztika fejlesztése MI alkalmazásával; neurofarmakológiai prekinikai pillér. A klinikai pillérek közös informatikai módszerei a strukturált adatokat produkáló beteginformatikai rendszer, valamint az egészség-gazdaságtani elemzések.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Program 2021 Egészség alprogramjának keretében „Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel” című projekt további 4 évre kapott támogatást, összesen 1,493 Mrd forint értékben. A kutatás kilenc fő célpontja az idegrendszeri betegségek nagyon széles, látszólag egymástól független spektrumát fogják össze, köztük a kapcsolatot a neurodegeneráció és a plaszticitás/neuro-protekció hasonló mechanizmusai biztosítanak:

• plaszticitás, neuro-protekció
• klinikai humán agytérképezés
• gyógyszer célpontkutatás
• látásmechanizmus-diagnosztika-terápia
• pszichiátriai kórképek
• neurodegeneratív kórképek
• baleseti agysérülések
• hallás- és mozgásjavító implantátumok fejlesztése
•  a valós-életbeli klinikai vizsgálatok metodikai fejlesztése.