Az extrém hideg kardiovaszkuláris és szemiológiai kockázatai
A tartósan alacsony környezeti hőmérséklet diagnosztikai és terápiás kihívás elé állítja az akut ellátást, derült ki az RTL Híradójából.
A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adatai alapján az elmúlt másfél hétben megduplázódott az akut miokardiális infarktus (AMI) miatt felvett betegek száma. A jelenség nemcsak esetszám-növekedéssel, hanem a klinikai kép súlyosbodásával is jár: szignifikánsan emelkedett a reszuszcitációt igénylő, súlyos szövődményekkel érkező páciensek aránya.
A hidegexpozíció komplex módon terheli meg a keringési rendszert. A perifériás erek szűkülése emeli a szisztémás vaszkuláris rezisztenciát, ami direkt módon növeli a vérnyomást és a szív utóterhelését. A homeosztázis fenntartása fokozott szimpatikus tónust és metabolikus igényt generál. Érszűkülettel küzdő betegeknél a hideg hatására akut végtagi ischaemia és oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A „hólapátolás-szindróma” veszélyei
Becker Dávid, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese az RTL Híradónak kiemelte a hólapátolást mint specifikus triggert. Ebben az esetben három negatív tényező összegződik: a hirtelen statikus/dinamikus erőkifejtés, az extrém hideg okozta vazokonstrikció, és a pszichés/szimpatikus izgalom (időkényszer, fizikai stressz).
A prevenció érdekében a rizikócsoportba tartozó (hipertóniás, ischaemiás szívbeteg, érszűkületes) páciensek számára a tartós kültéri tartózkodás és az intenzív fizikai megterhelés kerülendő. A szakellátásban fel kell készülni a megnövekedett stroke-kockázatra és az instabil angina pectoris gyakoribb jelentkezésére.
