Az év történelmi üzletembere Richter Gedeon
A Menedzserek Országos Szövetsége (MOSZ) az 1995 óta évenként kiadott „Az év menedzsere” és a 2000-ben alapított „Az év fiatal menedzsere” díj után megalapította és az idén először szeptember 10-én ünnepélyes keretek között átadta „Az év történelmi üzletembere” emlékdíjat. A MOSZ elnöksége úgy döntött, hogy elsőként Richter Gedeonról, a magyar gyógyszeripar és a Richter gyógyszergyár megalapítójáról emlékezik meg.
Az emléktábla átadására a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor, ami azért is érdekes, mivel ismeretes, hogy 1825-ben Széchenyi István egyéves teljes jövedelmét ajánlotta fel tudományos akadémia létrehozására, „Az év történelmi üzletembere” emlékdíj első kitüntetettjét, Richter Gedeont pedig 1944 szilveszterén egy nyilas osztag épp a Széchenyi rakparton lőtte a Dunába. 72 éves volt. Gazdag életút állt mögötte: 1895-ben kapta meg gyógyszerészi diplomáját a budapesti tudományegyetemen, majd nyugati tanulmányútra indult. Hazatérése után 1901-ben örökségéből (földbirtokos-terménykereskedő családból származott) és felesége, Winkler Anna hozományából patikát vásárolt Budapesten, ahol egy preparatív és egy vegyészeti kísérleti laboratóriumot is létesített. Az Üllői út 105. alatti Sas patika a Richter Gedeon NyRT tulajdonában napjainkban is működik. Az emléktáblát a gyógyszergyár legmodernebb intézetének, a Kémiai Kutatóintézetnek a falán fogják elhelyezni.
Organoterápia
Richter Gedeon, felismerve a belső elválasztású mirigyek kivonatainak gyógyászati jelentőségét, állati szervekből organoterápiás gyógyszerek (hormonkészítmények, erősítőszerek) előállításába és forgalmazásába kezdett. Első készítményét, a mellékvesevelőhormon-kivonatot (adrenalin) tartalmazó Tonogen suprarenalét mindmáig használják a gyógyászatban. Látva, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője, 1907-ben Kőbányán megalapította a nevét viselő gyárat, az első magyar gyógyszergyárak egyikét, amelyet évtizedeken keresztül irányított.
A fő profilját képező állati eredetű organoterápiás termékek mellett növénykémiai és szintetikus készítményeket is forgalomba hozott. A korai termékpalettából kiemelkedik a tízes évek elején kifejlesztett Adigan szívgyógyszer, továbbá a Hyperol fertőtlenítőszer és a Kalmopyrin lázcsillapító, utóbbiak még ma is létező és közkedvelt készítmények.
Nemcsak sikeres kutató, hanem kiváló menedzser, vállalatvezető is volt. A harmincas évek végéig hetven országra kiterjedő képviseleti hálózatot hozott létre, és tíz külföldi leányvállalatot alapított. Közülük a bukaresti, londoni, mexikói, milánói, Sao Paolo-i, zágrábi és varsói gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás is folyt. A vállalat ebben az időszakban 12 aranyérmet szerzett termékeivel a nemzetközi kiállításokon. Érdemei elismeréseként Richter Gedeon 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. A harmincas évekre a Richter Rt. az egyik legjelentősebb magyar külkereskedelmi vállalattá fejlődött. A cég stabil helyzetét még a nagy gazdasági világválság sem tudta megrendíteni, elbocsátásokra nem került sor. Az alkalmazottak még évtizedek múlva is számon tartották, hogy Kőbányán a háború előtt a Richter volt a legjobban fizető gyár.
Közeli munkatársai szerint Richter Gedeon csendes, szerény, meditáló, szorgalmas, szeretetre méltó és kiegyensúlyozott egyéniség volt. Sikeres pályafutását végül a zsidótörvények megaláztatásai, majd a második világháború eseményei törték derékba. Zsidó származása miatt 1942-ben meg kellett válnia vezérigazgatói tisztségétől, és hosszadalmas szélmalomharcra kényszerült, hogy alapító tulajdonos létére legalább tanácsadóként dolgozhasson a saját vállalatánál. A német megszállás után, 1944 nyarán svájci útlevéllel elhagyhatta volna az országot, de nem élt a lehetőséggel, mert nem akart megválni hazájától, és kötelességének tartotta, hogy a nehéz időkben is kitartson vállalata mellett, amely életművét, és családja mellett élete értelmét jelentette.
Adni a hazának
Az emlékdíj átadási ünnepségén dr. Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta: ahogy Széchenyi, úgy Richter is adni akart a hazának, és ez sikerült is neki: a Richter Gedeon NyRT termékei révén megteremthetjük egy jobb élet feltételeit, versenyképesek lehetünk a világgazdaságban.
A MOSZ elnöke, Takács János, az Electrolux vezérigazgatója az alkotáshoz szükséges körülmények megteremtésének, az összefogásnak a fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a szövetség jogelődje, a Gazdasági Vezetők Érdekképviseleti Szervezete 1989-ben jött létre, és 2003-ban – kollektív tagként – csatlakozott a szövetséghez a Magyar Egészségügyi Menedzserek Klubja is.
Az emlékdíjjal a MOSZ a történelmi jelentőségű magyar vállalatvezetőkről, üzletemberekről, menedzserekről kíván megemlékezni, olyan személyiségekről, akik tevékenységének társadalmi-gazdasági hatása jól leírható, nyomon követhető és napjainkban is érzékelhető – folytatta Takács János. Az évente megrendezendő eseménysorozathoz kapcsolódó emlékdíjat az utódvállalat képviselője, a díjazott leszármazottja, az illetőről már elnevezett vagy a nevét most felvevő intézmény vezetője veszi át.
Az adott év történelmi üzletemberének kiválasztásánál a MOSZ vezetését a következő szempontok vezérlik: a kiválasztott személy kiemelkedő üzletember legyen, szervezetet működtessen gazdasági környezetben. Lehet vállalatalapító, tulajdonos, első számú és beosztott vezető egyaránt. Legyen erkölcsileg feddhetetlen, a kiválasztása politikai szempontoktól mentesen történjen. Tevékenysége a hazai kapitalizmus kezdeti korszakára essen, és az annak ideje alatt értelmezhető Magyarország területére koncentrálódjon, – ezzel definiálják „magyar” voltát.
A szövetség három kutatót bízott meg azzal, hogy összeállítson egy listát az emlékdíjra szóba jöhető személyekből, majd az így adódott 103 nevet 17-re szűkítették (például Törley, Zwack, Zsolnay, Gundel, Gerbeaud, Ganz), és közülük választotta ki a MOSZ 40 fős vezetősége többségi szavazással Richter Gedeont.
Az üzletemberek mozgatják a világot
Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter méltatásában kiemelte, hogy Richter Gedeon nemcsak a gazdaságot formáló nagyszerű üzletember volt, hanem a történelem alakításához is hozzájárult. Az 1901-es év, amikor a 29 éves gyógyszerész a Sas utcai patikát megvásárolta, egy, az I. világháborúig tartó igen progresszív időszak kezdete volt. Ennek az alig másfél évtizednek, ami áttörést hozott az iparosításban, ma szeretnénk megismételni a sikereit, újraiparosításra, a termelés fellendítésére van szükség – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. 2001-ben elindult az első Széchenyi-terv, és most készült el az Új Széchenyi-terv vitairata, amelyben az egészségipar a hét közül az egyik kitörési pontként szerepel. „Meggyőződésem, hogy Richter Gedeon felülről figyel bennünket” – zárta beszédét Matolcsy György.
Dr. Chikán Attila, korábbi gazdasági miniszter, jelenleg a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának egyetemi tanára előadásában hangsúlyozta, hogy a neves magyar művészek és tudósok teljesítményét elismerjük, azonban sajnálatos módon nem foglalkozunk kiváló üzletembereinkkel, holott az üzleti világ alapvető a piacgazdaságban: a GDP 62 százalékát adja. A világ száz legnagyobb gazdasági egységéből 51 vállalat, a maradék 49 pedig ország (USA, Kína, Wal-Mart; Magyarország a 89. helyen áll ebben a listában, közvetlenül a Hewlett-Packard előtt). Chikán professzor felhívta a figyelmet egy, a napokban magyarul is megjelent könyvre: „Movers and shakers: the 100 most influential figures in modern business”, azaz Az üzletemberek mozgatják a világot – a 100 legnagyobb hatású modern üzletember életútja, illetve elmesélte egy személyes élményét: meglepve tapasztalta, hogy az interneten híres menedzserek nevére rákeresve mennyivel több találatot kapunk, mint kiemelkedő politikusok esetén (pl. Henry Ford: 21,4 millió találat, Theodore Roosevelt: 2,7 millió). A következőkben Chikán Attila felvázolta azt a történetet, ahogyan az üzleti Amerika kialakítói, a „rablóbárók” (pl. Carnegie, Morgan, Stanford, Rockefeller) az üzleti világ fejlődése révén átadták a helyüket a társadalmi felelősségvállalás keretei között működő cégeknek. Ma már a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály pszichológus definíciója szerint egy üzleti vállalkozás annyiban sikeres, amennyiben hozzásegít a boldogság kiteljesítéséhez.
A kutatás-fejlesztés élvonalában
Bogsch Erik, a Richter Gedeon NyRT vezérigazgatója beszédében megköszönte, hogy az emlékdíj átadására eljött Richter Andrea, Gedeon unokája, és kiemelte további vállalatvezető elődei: Pillich Lajos és dr. Varga Edit vegyészek nagyszerű munkáját is. Elmondta, hogy a Richter Gedeon NyRT hozta létre az országban az első biológiai laboratóriumot 1942-ben, illetve hogy 1950-ben a cég egyik kiemelkedő kutatás-fejlesztési sikere volt a B 12-vitamin előállítása. Ez a vállalatnak másodikként sikerült a világon, akkor, amikor a B12-kristály ára az aranyéval vetekedett.
Ma a vállalat évi 1 milliárd eurós árbevételt produkál; nemcsak generikus készítményei vannak, hanem élen jár a központi idegrendszerre ható originális szerek fejlesztésében is; árbevételének 10 százalékát költi el a K+F területén, ahol 900 főt foglalkoztat, Magyarországon a legaktívabb szabadalmi bejelentő. Ünnepi előadásának végén Bogsch Erik kiemelte: büszke arra, hogy a Richter Gedeon NyRT kiváló hazafi alapítója nyomdokain jár.
