Az emberek többségének vannak neandervölgyi génjei
A Neander-völgyi ember örökítőanyagának megfejtésével kiderült, hogy ez a lény mégis a mai ember egyik elődje. Megdőlt tehát a Neader-völgyi embert fejlődési zsákutcába tuszkoló elmélet – olvasható a szenzációs bejelentés a Science pénteki számában. A lipcsei Max Planck Intézet vezetésével zajló kutatások során hat Neander-völgyitől származó csontok sejtmagjait elemezték.
A Homo neanderthalensis maradványait először 1856-ban fedezték fel Németországban. Genomja 99,5 százalékban azonos a modern emberével. Robusztus csontvázuk volt, s hozzánk képest rövid végtagokkal rendelkeztek.
A Neander-völgyi ember esetében az eddigi vizsgálatok csak a mitokondrium örökítőanyagára koncentráltak, ám az itt kapott eredmények nem támasztották alá a modern ember és a 30 ezer éve kihalt Neander-völgyiek közötti rokonságot. A Science-ben közzétett legújabb eredmények viszont ezzel szemben azt mutatják: a Neander-völgyi nem jelenthet zsákutcát a fejlődésben, hiszen a mai európai és ázsiai lakosság génjeinek 1–4 százalékát hordozta. „Most már világos, a Neander-völgyiek mégiscsak elődeink voltak”, idézték a hírügynökségek a kutatás egyik vezetőjét, Ralf W. Schmitzt, a Bonni Egyetem munkatársát.
Az viszont még a szakemberek számára is komoly meglepetés volt, hogy a Neandervölgyiek génjeit kínai és pápua új-guineai emberekben is kimutatták. „A Neander-völgyi örökítőanyagát öt modern emberével – dél-afrikai, nyugat-afrikai, francia, pápua, kínai –hasonlították össze. A pápuai és kínai genomban is jelen lévő nyomok arra utalhatnak, hogy a keveredés közvetlenül az Afrikából kivándorolt emberi populációban történhetett, és ennek ősi nyomai megvannak a Föld valamennyi népességében” – tájékoztatta a szenzációról lapunkat Raskó István genetikus, a MTA Szegedi Biológiai Központ kutatóprofesszora.
Az anatómiailag modern ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a Neander-völgyiekkel. A két emberfaj – ez archeológiailag is bizonyított tény – körülbelül ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 20–25 ezer évig élt egymás mellett. A Neander-völgyi ember genetikai öröksége innen indult további vándorútjára Európába és Ázsiába. „Közülünk mindenki, aki nem Afrikában él, hordoz magában egy kevés Neander-völgyi örökséget” – véli Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Intézet igazgatója. „Amit a modern ember a Neander-völgyiektől örökölhetett, az a hidegtűrés. Ami eltérő: az értelmi funkciók, a metabolizmus és a bőr” – teszi hozzá Raskó professzor.
Raskó szerint az új eredmények tükrében a következő években választ kell kapjunk arra az ellentmondásra, hogy a mitokondriális vizsgálatok miért zárták ki a genetikai keveredést a két emberfajta között.
