Tudomány
Az ellentétek vonzzák egymást az ember párválasztásában
Házaspárokat vizsgálva bizonyítékot találtak arra, hogy abban a DNS-szakaszban, amely az immunrendszert irányítja, nagyobb a genetikai eltérés közöttük, mint a véletlenszerűen kiválasztott pároknál. „Vélhetően ez valamiféle evolúciós stratégia részeként alakult ki így, hogy az egészséges szaporodást biztosítsa a természet. A genetikai változatosság ugyanis előnyt jelent az utódok szempontjából” – közölte Maria da Graca Bicalho, a brazil Paranai Egyetem kutatója.
A kutatók szerint nem egyértelmű, hogy milyen testi jelzések vonzanak bennünket a tőlünk genetikailag különböző partnerhez, de vélhetően a test illatanyagai vagy éppen az arc szerkezete játszhat szerepet.
Ezek még csak találgatások az ember esetében. Állatkísérletekben azonban már igazolták, hogy a fő szövetazonosító, azaz hisztokompatibilitási komplex (angol nevének rövidítése: MHC) különbözősége növeli az állatok „egymásra találásának” valószínűségét. A szöveti összeférhetőséget meghatározó molekula fontos az egészséges utódok szempontjából.
Bicalho hétfőn ismertette megállapításaikat az Európai Humángenetikai Társaság (ESHG) Bécsben megrendezett konferenciáján. A vizsgálatban 90 házaspár genetikai adatait vetették össze 152, véletlenszerűen kiválasztott férfi és nő adataival. A valódi párok fő szövetazonosítójában jellemzően nagyobb különbözőségeket fedeztek fel.
Az eltérő szöveti összeférhetőségű szülők utódai nagyobb eséllyel kerülik el a fertőzéseket, mert immunrendszerük működését szabályozó génjeik változatosabbak. A párválasztásban az egészséges utód nemzésére alkalmas partner iránti vonzalom öntudatlanul jelenik meg – mondta Bicalho.
MTI