Konferencia
Az elhízástudomány nemzetközi képviselői Budapesten tanácskoznak
2009. szeptember 30. 14:21
A túlsúly és az elhízás korábbi, testtömeg index szerinti meghatározása helyett a testzsír arányát érdemes mérni – emelte ki egyebek közt a 2. Közép-Európai Elhízástudományi Kongresszus új információi közül Halmy László, a rendezvény elnöke kedden a tanácskozásról Budapesten megtartott sajtótájékoztatón.
Az elhízás fokozatosan kialakuló anyagcserezavarnak tekinthető, melynek belső okai is vannak (örökletesség, központi idegrendszeri zavar vagy hormonális problémák), ám kialakulását nagyban elősegítik környezeti, életmódi tényezők is, mint a helytelen táplálkozás vagy a fizikai aktivitás hiánya.
A világszerte tapasztalható elhízási járványnak gazdasági okai is vannak – melyről előadás hangzik el a csütörtöktől szombatig tartó kongresszuson –; Halmy professzor példaként elmondta, hogy egy felmérés szerint egy Nógrád megyei átlagos család havonta és fejenként 3,5 kilogramm zsírt fogyaszt el.
A kövérséghez kapcsolódó kórképekkel kapcsolatban Halmy felidézte azt is, hogy az adatok szerint változatlanul probléma a vészesen elhízottak műtéti kezelésének alacsony száma, a kezelést igénylő betegségek közül pedig egyre gyakoribb a szívelégtelenség, miután a páciensek sikeresen túlélik a szívrohamot vagy az erek lerakódásából eredő más betegségeket.
Foglalkoznak a konferencián az elhízás vírusos eredetével: az adenovírus-36 és 37 kórokozók nagyobb tápanyagbevitel nélkül is megváltoztatják a zsírsejtek anyagcseréjét, így hízást okoznak. Vizsgálatok folynak olyan vakcinák kifejlesztésére, melyekkel megelőzhető lenne a kórkép kialakulása. A szakemberek kitérnek a mozgásterápia fontosságára, melynek akadálya lehet, hogy az elhízottak közel egyharmadánál megállapítható a mozgásszervek kóros állapota. Halmy László a sétát és a vízben végzett tornát javasolta az érintetteknek.
A kongresszuson beszámolnak egy nagyszabású programról, melyben magyar kutatók azt vizsgálják, milyen biológiai hálózatok működése változik meg a szervezetben az elhízás következtében. Pázmány Tamás, az OBEKON elnevezésű genomikai program vezetője elmondta, hogy 1500 ember részvételével eddig több millió adatot gyűjtöttek össze, melyek elemzése következik. 800 kórosan elhízott és 700 normál testsúlyú embertől származó vér- és szövetminta teljes genomikai (valamennyi génre kiterjedő) vizsgálatát végezték el, és nagy számú fehérjét elemeztek az elhízás mechanizmusának megértése érdekében. A két vizsgálati csoport adataiban lévő különbségekből megállapíthatják, milyen molekuláris célpontokat és biológiai jelzőanyagokat keressenek egy későbbi hatásos, elhízás elleni szer kidolgozásához.
Különösen fontos kérdés a gyerekkori elhízás, felmérések alapján a magyar gyerekek egyharmada elhízott vagy kövér – mondta el Czinner Antal. A szakemberek kiemelték azt is, hogy bár közel ötezer étrendkiegészítő van forgalomban Magyarországon, túlnyomó többségük hatékonyságát nem támasztják alá tudományos adatok. Halmy hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elhízottak D-vitaminnal és kálciummal való ellátottsága bizonyítottan fontos.
MTI
A világszerte tapasztalható elhízási járványnak gazdasági okai is vannak – melyről előadás hangzik el a csütörtöktől szombatig tartó kongresszuson –; Halmy professzor példaként elmondta, hogy egy felmérés szerint egy Nógrád megyei átlagos család havonta és fejenként 3,5 kilogramm zsírt fogyaszt el.
A kövérséghez kapcsolódó kórképekkel kapcsolatban Halmy felidézte azt is, hogy az adatok szerint változatlanul probléma a vészesen elhízottak műtéti kezelésének alacsony száma, a kezelést igénylő betegségek közül pedig egyre gyakoribb a szívelégtelenség, miután a páciensek sikeresen túlélik a szívrohamot vagy az erek lerakódásából eredő más betegségeket.
Foglalkoznak a konferencián az elhízás vírusos eredetével: az adenovírus-36 és 37 kórokozók nagyobb tápanyagbevitel nélkül is megváltoztatják a zsírsejtek anyagcseréjét, így hízást okoznak. Vizsgálatok folynak olyan vakcinák kifejlesztésére, melyekkel megelőzhető lenne a kórkép kialakulása. A szakemberek kitérnek a mozgásterápia fontosságára, melynek akadálya lehet, hogy az elhízottak közel egyharmadánál megállapítható a mozgásszervek kóros állapota. Halmy László a sétát és a vízben végzett tornát javasolta az érintetteknek.
A kongresszuson beszámolnak egy nagyszabású programról, melyben magyar kutatók azt vizsgálják, milyen biológiai hálózatok működése változik meg a szervezetben az elhízás következtében. Pázmány Tamás, az OBEKON elnevezésű genomikai program vezetője elmondta, hogy 1500 ember részvételével eddig több millió adatot gyűjtöttek össze, melyek elemzése következik. 800 kórosan elhízott és 700 normál testsúlyú embertől származó vér- és szövetminta teljes genomikai (valamennyi génre kiterjedő) vizsgálatát végezték el, és nagy számú fehérjét elemeztek az elhízás mechanizmusának megértése érdekében. A két vizsgálati csoport adataiban lévő különbségekből megállapíthatják, milyen molekuláris célpontokat és biológiai jelzőanyagokat keressenek egy későbbi hatásos, elhízás elleni szer kidolgozásához.
Különösen fontos kérdés a gyerekkori elhízás, felmérések alapján a magyar gyerekek egyharmada elhízott vagy kövér – mondta el Czinner Antal. A szakemberek kiemelték azt is, hogy bár közel ötezer étrendkiegészítő van forgalomban Magyarországon, túlnyomó többségük hatékonyságát nem támasztják alá tudományos adatok. Halmy hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elhízottak D-vitaminnal és kálciummal való ellátottsága bizonyítottan fontos.
MTI
