hirdetés
hirdetés
2021. május. 08., szombat - Mihály.
hirdetés

Táplálkozás

Az élelmi-gyógyszerek világa

Táplálékunk legyen orvosságunk – tanácsolta a nyugati orvoslás atyja, Hippokratész. A keleti orvoslás atyja, Dhanvantari felfedezte egy fűszer, a kurkuma antiszeptikus tulajdonságát, ami a mai tudományos magyarázat szerint az eikozaniod-szintézis befolyásolásán keresztül érvényesül. Élelmiszereink a mai táplálkozástudósok szerint is gyógyszereink, ha megfogadjuk a szakértők tanácsait.

hirdetés

Az obezitológus

Élvezzük az evést! – szólít fel dr. Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke. Ha megtanulnánk ízlelgetni, lassan majszolni az ételt, az nagyobb élményt jelentene számunkra, és kevesebbet ennénk. „Az ínyemre való” kifejezésnek tudományos alapja is van: az ínyben sok a szerotonin-receptor, ezért is örömet okoz az evés. És ne feledkezzünk meg az illatokról sem: a szaglás alapvető módon hozzátartozik az étkezéshez – annyira kifinomult képesség, hogy a borászok például a különböző típusú borok illatát más-más orrlyukukkal érzékelik jobban. A fogyasztószerek egyik jövőbeli generációja a szaglást gátolja majd: kísérletek folynak az eredetileg a vékonybélben termelődő Peptidyy nevű anyaggal, amely csökkenti a táplálékfelvételt: orrsprayben alkalmazható formát akarnak előállítani, mert a fehérje kikapcsolja a szaglóreceptorokat.

A „meglátni és megszeretni” mondásnak ugyancsak van itt értelme: a retinából direkt pálya megy a hipotalamuszba, így az étel látványa közvetlenül fokozhatja a táplálékfelvételt. Az fMRI-vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a szép terítéket látva más agyterületek aktiválódnak, s érzékszerveinket kielégítve étvágyunk is hamarabb betelik.

Az obezitológus megjegyzi: a poligén elhízásban több mint 300 gén játszhat közre. Akinek olyan pechje van, hogy két kövér ember házasságából született, annak sokkal többet kell mozognia már gyermekkorától kezdve. Ha valaki nem örökölt elhízásra való hajlamot, akkor kövérsége büntetés a helyes életmód elhagyásáért. Az életkorral azonban természetesen is gyarapszunk: az endokrin rendszer működése és az energialeadás csökken az idősödés során, az androgén hormon termelése például már 20 éves kortól alacsonyabb. Az eredmény évi 30 dekagramm hízás. Ha hetente öt alkalommal 30 percet sétálunk, tartani tudjuk a súlyunkat, ahhoz azonban, hogy megtartsuk a fogyókúrával leadott súlyt, napi másfél órányi séta szükséges, különben a szervezet, amely emlékszik a fogyókúra előtti testsúlyra, vissza is tér ahhoz.

Az orvosokkal meg kellene ismertetni a mozgásterápiák működési mechanizmusát – folytatja Halmy László –, tudniuk kellene például, hogy négy hónap mozgás kell ahhoz, hogy megjelenjen a védő koleszterin szintjét növelő hatás, így jobban erősíthetnék a páciensek kitartását. Ám a táplálkozás és a mozgás, a helyes életmód az egyetemi képzés során mint önálló diszciplína nem jelenik meg.
Végső soron minden visszavezethető az intermedier anyagcserére – mutat rá az obezitológus. Ma már tudjuk, hogy az elhízás következtében hogyan jön létre a prediabétesz, az inzulinrezisztencia vagy a hipertónia. Maga a zsírsejt is produkál vérnyomásemelő hatású angiotenzint, így világos, hogy miért megy fel a vérnyomás, ha nagy a hasi zsírtömeg. Az elhízást a WHO 1998-ban nyilvánította betegséggé. Bizonyított tény, hogy ha a zsírszövetet stresszinger, például vírusfertőzés éri, a zsírsejt nőni kezd, több gyulladásos terméket termel, amelyek pozitív visszacsatolással tovább növelik a zsírszövetet, amelyben fertőzés nélkül is megállapítható a monociták infiltrációja, a steril gyulladás. Ez számos gyulladásos termék felszaporodásával jár. A gyulladás és a túlsúly okozta túlterhelés pedig létrehozza a kísérő betegségeket. Az elhízott beteg gondozása sok időt igényelne, erre azonban hazánkban, ahol az orvosi várók tömve vannak, nincs lehetőség. Sajnálatos módon az OEP nem fedezi a vészesen elhízottak gyomorszűkítő műtétjét, holott körükben negyvenszeres a hirtelen szívhalál valószínűsége.

Komoly gondot jelent az is, hogy az új típusú pszichofarmakonok mellékhatásként elhízást és kardiovaszkuláris rendellenességet okoznak. A páciensek így normális magatartással, de rövidebb ideig élnek. Az elhízás és a depresszió kapcsolata szintén közismert, újdonság viszont, hogy major depresszió esetén az öngyilkossági szándékot előrejelzi, ha a vérben magas az omega6/omega3-arány. Ki gondolta volna korábban, hogy a vazopresszin, az antidiuretikus hormon vagy a ghrelin alapvető szerepet játszik a memóriában, vagy azt, hogy az anyagcsere szabályozása bipólusú rendszer, amelyben egyenértékű a gasztrointesztinális rendszer és az agy – fejti ki Halmy professzor. Az is valószínű, hogy számos központi idegrendszerre ható gyógyszer, így például a sibutramin nemcsak az agyban, hanem a bélben is hat – árnyalja a képet az obezitológus, aki büszke szakmájára, hiszen, mint elmondja, az obezitológiában gyakorlatilag minden orvoslási ág megjelenik, például a kardiológia, a pulmonológia, a gasztroenterológia, a reumatológia, az onkológia, a pszichiátria, a proktológia, a hasi sebészet, az aneszteziológia, a gyermekgyógyászat, a biokémia, a mikrobiológia, a közegészségtan, a népegészségügy, az egészségügyi menedzsment. Sőt az elhízás világjárványának leküzdéséhez nem elegendő az orvostudomány szakterületeinek együttműködése, de széleskörű társadalmi összefogás is szükséges.

A táplálkozástudományi szakember

Az iparilag fejlett országokat sújtó egyik legkomolyabb népegészségügyi problémára reagálva a WHO-tagállamok egészségügyi miniszterei 2006 novemberében aláírták az elhízás elleni chartát, amelyben többek között célul tűzték ki a gyermekkori elhízás trendjének visszafordítását 2015-re – tájékoztat dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vezetője. Az idén 60 éves intézet részt vesz a nemrég félidejéhez érkezett Népegészségügyi Program táplálkozással foglalkozó alpontjának gondozásában, a hazai táplálkozási helyzet nemzetközi stratégiák mentén történő alakításában. A program egyik legfőbb célja – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a só- és zsírbevitel csökkentése, és ezen keresztül a táplálkozásfüggő betegségek előfordulási arányának javítása.

A WHO táplálkozáspolitikai stratégiájával egyetértésben az Európai Unió megjelentette az ún. Fehér Könyvet a táplálkozással, a túlsúllyal és az elhízással összefüggő betegségek visszaszorításáról. Kiemelt terület az élelmiszerek összetételének egészségesebbé tétele. Az alapelvek: kevesebb cukor, zsír, só, megfelelő jelölés a csomagoláson. Első lépésként a 21 csatlakozó tagállam a sófogyasztás mérséklését tűzte ki célul. Ezt csak az élelmiszeriparral összefogva lehet megvalósítani, hiszen Magyarországon a sóbevitel 70 százalékáról nem a lakosság tehet. Sok a só a félkész élelmiszerekben, például a levesporokban, és rögtön a második sóforrás a kenyér. Ha csak a kenyérben csökkenne a só mennyisége, már az is sokat nyomna a latban a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Érdemes tudni, hogy az elhízottaknál a sóbevitel exponenciálisan emeli a kardiovaszkuláris kockázatot. Az egészséges élelmiszer-választék létrejöttét ösztönözhetné például az áfa-különbségek kialakítása is – ad ötletet az adórendszer egészségszempontú átalakításához a táplálkozástudományi szakember. Az innováció jelentős az iparban, már több olyan élelmiszer létezik, amely eddig elképzelhetetlen volt só nélkül, most mégis figyelemreméltóan mérsékelték a sótartalmát. Elindult a funkcionális élelmiszerek gyártása is. Ezek olyan táplálékok, amelyek (táplálkozás-élettani) hozzáadott értékkel bírnak. Ilyen például az omega3-zsírsavakkal dúsított margarin és tojás. Mindezt azonban nemcsak létre kell hozni, de a fogyasztók tudomására is kell hozni.

Az OÉTI feladatai közé tartozik a lakosság tudatos táplálkozásra nevelése. A legutóbbi, 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérésből kiderült: rengeteg a teendő ezen a téren. A csomagolásokon található információra például egyelőre alig vagyunk kíváncsiak: a legtöbb fogyasztó az árat, ezt követően a minőségmegőrzési időt olvassa el, és csak a vásárlók 17 százalékát érdekli a tápértékjelölés, azaz hogy mennyi az adott élelmiszer energia-, cukor-, zsír- és sótartalma.

Az intézet feladata a közétkeztetési ajánlások kidolgozása és a megvalósítás nyomon követése is. 2008-ban az ÁNTSZ-szel együttműködve országos felmérést végeztek közel 3100 hazai iskolában, vizsgálva a büfék, étel- és ital automaták, valamint a menzák kínálatát. A 2005-ös rendelet óta, amely ajánlásokat fogalmazott meg az 1300 iskolai büfé számára, bizonyos területeken (pl. teljes kiőrlésű pékáruk) kedvező a változás, másutt viszont nem történt előrelépés: a cukros üdítő kínálata, ami a gyerekkori elhízás egyik legfontosabb oka, nem csökkent. A HAPPY pilot program keretében, amelyet a WHO finanszírozott, oktatás mellett ballonos vizet helyeztek el hat iskolában. A 2 és fél hónapig tartó kísérlet azt igazolta, hogy a gyerekek 92 százaléka naponta legalább egyszer ivott a vízből, és ezzel párhuzamosan egyre kevesebb cukros üdítőt fogyasztott.
 
Az Egészségügyi Minisztérium által támogatott, „Az egészséges is lehet finom” program keretében az iskolások oktatás mellett automatából juthattak olcsón gyümölcshöz, zöldséghez, vagy az az ebédhez járt. A legkedvezőbb változást akkor tapasztalták, ha a gyerekek az oktatás mellett ingyen kapták a friss zöldséget, gyümölcsöt. Nem véletlen, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás támogatására esett a választás, hiszen ha csak 150 grammal (1 db közepes alma, 1 db nagyobb paradicsom) fogyasztanánk többet naponta, akkor a keringési betegségek kockázata 22 százalékkal, a koszorúér-betegségeké 40, a szélütésé 25 százalékkal csökkenne! Az egészséges táplálkozásban 400 g/nap a minimálisan ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiség, a daganatos betegségek megelőzésére 600-800 g/nap javasolt. Hazánkban az egy főre jutó fogyasztás átlagosan 400 g/nap, azonban a legkisebb jövedelműek csak fele ennyit esznek – teszi hozzá a táplálkozástudományi szakember.
A gyerekkori elhízás megelőzését azonban nem lehet elég korán elkezdeni, ezért egy uniós pályázat keretében más országokkal együttműködve az OÉTI oktatási anyagot állított össze várandós anyák részére az egészséges táplálkozásról. A felnőttoktatás keretében a védőnőket tanították a terhesség alatti egészséges étkezés és a csecsemő számára legmegfelelőbb táplálkozás elemeire.
Martos Éva szerint kedvező változásokat eredményezne az is, ha a háziorvosi szolgálatban elérhető lenne a dietetikai tanácsadás.

Forrás: Kazai Anita, Medical Tribune

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink