Az egészségügy kiadásai 510 milliárd forinttal nőnek jövőre
Az egészségügy kiadásai 510 milliárd forinttal emelkednek – olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban, amelyet pénteken éjszaka nyújtott be a kormány a parlamentnek.
A növekmény az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségbiztosítási Alap együttes tervezett többlettforrásából áll össze.
A pontosan 509,7 milliárd forintos növekményben a legnagyobb tétel az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók béremelése lesz, amire 191,7 milliárd forintot szánnak.
Emellett nő a kórházi nagyértékű gyógyszerek finanszírozása (95,3 milliárddal); 51,3 milliárd forinttal emelkedik a kórházi finanszírozás alapdíja és 38 milliárd forinttal bővül a gyógyszertámogatás kerete.
Új mentőautók beszerzésére 16, mentőállomások felújítására 5,4 milliárd forinttal több jut 2027-ben. A kórházi várólistákat 20 milliárdot meghaladó plusz összegből szeretnék csökkenteni; a CT- és MR-eszközpark fejlesztésére 19,8 milliárdot szánnak. A kórházi betegélelmezés fejlesztésére 10 milliárd forint pluszt szánnak jövőre.
A tervezetben azt írják, "az előző kormány az egészségügyet elhanyagolta, a megfelelő színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférés csak a magas jövedelműek számára volt elérhető".
Az Országgyűlés honlapján az indoklás mellékletei között fellelhető dokumentumban az Egészségbiztosítási Alap bevételeinél a 2027-es tervezetnél 5 686 milliárd forint szerepel, míg 2026-ban ez az összeg 4 945, az idei költségvetés októberi módosításakor pedig 5 112 milliárd forint volt.
Ugyanebben a dokumentumban az államháztartás funkcionális kiadásait részletező táblázat szerint egészségügyre jövőre 8 486 milliárd forintot szán a kormány, a 2026. évi eredeti 7 141 és a módosított 7 310 milliárd forint után.
Elemzők szerint a költségvetés nyertese az egészségügy
A 2027-es költségvetés országgyűlésnek benyújtott tervezetében jól látható elmozdulás indult el, amelynek egyik legnagyobb nyertese az egészségügy; az ágazat több sorra elosztva mintegy 510 milliárd forintos többletforráshoz jut – hangsúlyozták az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője rávilágított, hogy a büdzsében érezhető átrendeződés tapasztalható a korábbi évek gyakorlatához képest. Míg korábban számos kritika érte a rendszert amiatt, hogy nemzetközi összehasonlításban GDP-arányosan sokat költött gazdaságtámogatásra, és keveset az egészségügyre vagy az oktatásra, a mostani tervezetben az egészségügyi területre fordított összegek növekednek, miközben a cégekhez áramló források csökkennek. Az elemző ugyanakkor rámutatott a kiadási oldal és a makrogazdasági pálya kockázataira is, beleértve a 2,4 százalékos GDP-növekedési elvárást és az állami spórolási intézkedések megvalósítását, amely a tárcák kiadásait és a működési megtakarításokat is érinti.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kifejezetten az egészségügyet nevezte a 2027-es költségvetés legnagyobb nyertesének a plusz 510 milliárd forintos forráskeretnek köszönhetően. A szakember pozitív lépésként értékelte, hogy a kormány visszavett a gazdaságfejlesztési támogatásokból, amelyeket korábban jelentős mértékben a multicégek beruházásaira fordítottak. A bevételi oldalt vizsgálva Regős Gábor kiemelte a gyógyszereket érintő már bejelentett és bevezetett áfacsökkentést mint kedvező egészségügyi vonatkozást, miközben jelezte, hogy a 27 százalékos általános kulcs megtartása mellett a költségvetés legnagyobb kiadási kockázatai továbbra is a végrehajtáson és a fegyelmezett gazdálkodáson múlnak.
