Az egereknél már megvan az elhízás ellenszere

Az IKKE gén kiiktatása az előzetes elemzések szerint az elhízás mellett az egereket megvédi azoktól a tényezőktől is, amelyek az embereknél 2-es típusú cukorbetegséghez vezetnek. Amennyiben az ellenőrző tanulmányok igazolják, hogy az IKKE az embereknél is az elhízáshoz kapcsolódik, akkor a gén és az általa előállított protein lesz az elhízás, a cukorbetegség és a velük kapcsolatos rendellenességek kezelését célzó gyógyszerfejlesztések elsődleges célpontja, nyilatkozott Alan Saltiel a kutatást végző Michigani Egyetem Élettudományi Intézetének igazgatója.

„Más, elhízással kapcsolatos géneket is tanulmányoztunk, de ez az első, amelyiknek a kikapcsolása megállítja az állatok súlygyarapodását” – magyarázta Saltiel, aki a Cell szaklap szeptember 4-i számában tette közzé kapcsolódó tanulmányát. „A tény, hogy az egereknél a magas zsírtartalmú étrend összes hatása megszakítható ennek az egy génnek az inaktiválásával, meglehetősen érdekes és meglepő.”

Az elhízás egy krónikus, kisfokú gyulladásos állapothoz köthető, ami inzulinrezisztenciához, az inzulinnal szembeni ellenálláshoz vezet, a legtöbb esetben ennek folyománya a 2-es típusú cukorbetegség. Tanulmányukban Saltiel és munkatársai bemutatják, hogy az IKKE gén „kiütése” a krónikus gyulladást és az inzulinrezisztenciát is meggátolja. A kísérletekben az egereknek egy zsírszerű anyagot adtak, ami azt jelentette, hogy a bevitt kalóriák 45 százaléka zsírból állt. A kontrollcsoportként szolgáló rágcsálók hagyományos étrendjüknél maradtak, aminek mindössze 4,5 százaléka zsír. Az étrendet az egerek 8 hetes korában vezették be, majd 14–16 hetes korukig folytatták.

Az IKKE gén egy proteinkinázt termel. A proteinkinázok olyan enzimek, amelyek más gének ki- és bekapcsolását eredményezik. Az IKKE proteinkináz, mint kiderült, azokat a proteineket veszi célba, melyek az egerek metabolizmusát szabályzó géneket vezérlik. Amikor zsírban gazdag étellel táplálnak egy hagyományos egeret, az IKKE proteinkináz szint megemelkedik, az anyagcsere pedig lelassul, és az állat súlya gyarapodik. Ebben az esetben az IKKE proteinkináz a metabolizmus fékező mechanizmusaként funkcionál. A „kiütött” egereknél azonban a magas zsírtartalmú étrend nem eredményez súlygyarapodást, elvileg azért, mert az IKKE gén hiányában az anyagcserét fékező hatás is megszűnik, a metabolizmus felgyorsul, és az egér  szervezete sokkal több kalóriát éget el, ahelyett, hogy zsír formájában eltárolná azokat.

„A kiütött egerek nem mozogtak többet, mint a kontrollegerek. Egyszerűen csak több energiát éget el a szervezetük” – magyarázta Saltiel. „A folyamatban némi hő is termelődik, testhőmérsékletük ezért egy kicsit magasabb.”

Saltiel csapata jelenleg az IKKE proteinkináz aktivitás blokkolásához vagy késleltetéséhez keres megfelelő molekulákat, amik új gyógyszerek hatóanyagai lehetnek. „Ha találunk egy késleltetőt ehhez a proteinkinázhoz, akkor képesek lehetünk elérni ugyanazt a hatást, amihez a gén kiütése vezet. Ez a célunk” – összegzett Saltiel.

Balázs Richard, sg.hu