Tudomány
Az antioxidánsok növelhetik a cukorbetegség kockázatát
2009. október 07. 11:17
Egérkísérletek azt mutatják, hogy a sejtkárosodástól védő antioxidáns étrend-kiegészítők hatása összetettebb, mint eddig gondolták: inzulinrezisztenciához vezethetnek, ezáltal növelhetik a diabétesz kialakulásának esélyét – közölték kedden megjelent tanulmányukban ausztrál kutatók.
„Tanulmányunk szerint a 2-es típusú (felnőttkorinak is nevezett) diabétesz korai szakaszában ezeknek az antioxidánsoknak a használata rosszat tesz” – írta közleményében Tony Tiganis, az ausztráliai Monash Egyetem munkatársa, akinek vizsgálati eredményei a Cell Metabolism kedden megjelent számában láttak napvilágot.
Az antioxidánsok a sejteket érő oxidatív stressz ellen védenek azáltal, hogy megelőzik a sejteket károsító szabadgyökök elszaporodását. E hatásuk miatt kedvelt étrend-kiegészítővé váltak. Tiganis kutatási eredményei szerint azonban a kép ennél összetettebb.
Az általa vezetett kutatócsoport 12 héten át nagy zsírtartalmú, ezáltal nagy oxidatív stresszt jelentő étrenden tartotta a kísérleti egereket. A rágcsálók egyik csoportjából hiányzott egy enzim, amely segít megküzdeni az oxidatív stresszel. Megállapították, hogy az enzimhiányos egereknél kisebb valószínűséggel alakult ki inzulinrezisztencia, amely a cukorbetegség kialakulásának korai hírnöke. Amikor azonban antioxidánst adtak az enzimhiányos állatoknak, elveszítették előnyüket, és romlott szénhidrát-anyagcseréjük.
Tiganis úgy véli, hogy az oxidatív stressz nem mindig károsítja a szervezetet, előfordul, hogy ártó enzimek működését gátolja, az antioxidáns adagolása pedig ronthatja ezt a védőhatást. A kutató figyelmeztetett, hogy vizsgálati eredményeik egerekre vonatkoznak, humán tanulmányok még nem készültek.
Az antioxidánsok a sejteket érő oxidatív stressz ellen védenek azáltal, hogy megelőzik a sejteket károsító szabadgyökök elszaporodását. E hatásuk miatt kedvelt étrend-kiegészítővé váltak. Tiganis kutatási eredményei szerint azonban a kép ennél összetettebb.
Az általa vezetett kutatócsoport 12 héten át nagy zsírtartalmú, ezáltal nagy oxidatív stresszt jelentő étrenden tartotta a kísérleti egereket. A rágcsálók egyik csoportjából hiányzott egy enzim, amely segít megküzdeni az oxidatív stresszel. Megállapították, hogy az enzimhiányos egereknél kisebb valószínűséggel alakult ki inzulinrezisztencia, amely a cukorbetegség kialakulásának korai hírnöke. Amikor azonban antioxidánst adtak az enzimhiányos állatoknak, elveszítették előnyüket, és romlott szénhidrát-anyagcseréjük.
Tiganis úgy véli, hogy az oxidatív stressz nem mindig károsítja a szervezetet, előfordul, hogy ártó enzimek működését gátolja, az antioxidáns adagolása pedig ronthatja ezt a védőhatást. A kutató figyelmeztetett, hogy vizsgálati eredményeik egerekre vonatkoznak, humán tanulmányok még nem készültek.
MTI
