Az antibiotikum-rezisztens baktériumok gyorsabban szaporodnak
A kórházakban egyre nő a multirezisztens baktériumtörzsek száma. A rezisztencia vagy mutáció következtében alakul ki, vagy úgy, hogy a baktériumok új, a környezetből vagy más baktériumokból származó géneket építenek be kromoszómáikba. Egy portugál kutatócsoport – melynek tagjai a Lisszaboni Egyetem és az Gulbenkian de Ciência Intézet munkatársai – most azt a meglepő jelenséget mutatta ki, hogy ha mindkét mechanizmus lejátszódik az Escherichia coli-ban, akkor megnő a szaporodási sebessége.
Ha egy baktériumba új gének kerülnek, akár mutáció révén, akár úgy, hogy plazmidoknak nevezett DNS-részek épülnek be a kromoszómájába, akkor ennek rendszerint ára van: például csökken a mikróba szaporodási sebessége – magyarázta Francisco Dionísio, a közlemény senior szerzője. Analógiaként azt a példát hozta fel, hogy ha szétszedjük a számítógépünket és pár csatlakozást és alkatrészt véletlenszerűen megváltoztatunk, akkor igazán nem várhatjuk, hogy a gép ezután jobban működjön.
A portugál munkacsoport azonban azt mutatta ki, hogy ha a baktérium először magába épít egy antibiotikum-rezisztenciát okozó plazmidot, majd ezután egy hasonló hatású mutáció következik be, akkor a vizsgált mutáció-plazmid kombinációk 10 százalékában gyorsul a baktérium szaporodása. Fordított sorrend esetén még kifejezettebb ez a hatás: ha először a mutáció történik meg, majd utána a plazmid beépülés, akkor az esetek 32 százalékában lesz nagyobb a szaporodás sebessége.
2009-ben ugyanez a kutatócsoport mutatta ki első alkalommal, hogy milyen interakciók játszódnak le a baktériumokban az antibiotikum-rezisztenciát meghatározó random gének között. Most egy lépéssel továbbmentek, azt demonstrálva, hogy az ilyen interakció általánosan érvényesülő jelenség, aminek alapján megjósolható egy baktériumpopuláció fejlődése az antibiotikum-rezisztenciát hordozó plazmidok beépülése után.
Mint Francisco Dionísio hozzátette: „Ezek az eredmények legalábbis váratlanok annak fényében, amit eddig a genetikai interakciókról tudtunk, és talán ezek adnak magyarázatot arra, hogy milyen mechanizmus révén terjed el olyan gyorsan az antibiotikum-rezisztencia”.
Az eredményeket a PLoS Genetics című folyóirat közölte.
