Az agyar: meteorológiai mérőállomás

Mire való a tengeri egyszarvú szarva? A tengeri emlősök biológiájáról nemrég rendezett konferencián az amerikai Harvard Egyetem és a mérésügyi hivatal (NIST) kutatói elektronmikroszkóppal végzett vizsgálataik során meglepő felfedezésre jutottak: az agyarban kb. 10 millió idegszál vezet a felszínre, a nyílt végződések így közvetlenül érzékelik a külső világ jeleit. Az idegek foghatják a hőmérséklet, a nyomás és valószínűleg sok más tényező parányi változását. A magasba tartott agyar így mintegy meteorológiai mérőállomásként működik. A hőmérséklet és a légnyomás változásából következtethetnek az állatok például arra, hogy hidegebbre fordul az idő. Ez döntő a narválok szempontjából, ugyanis gyakran azért pusztulnak el, mert a jégbe fagynak. A megfigyelések szerint a hímek gyakran gyengéden egymáshoz dörzsölik agyarukat. A tapintási inger lehet örömforrás, de praktikus okok ugyancsak szerepet játszhatnak: megtisztítja az agyar felszínét a lerakódásoktól, vagyis „a fogmosás szerepét töltheti be”.