Az agy mint kémiai gépezet
Gulyás Balázs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke felkérésére Jean-Pierre Changeux francia neurobiokémikus professzor lesz az ELKH 2023. évi díjátadó ünnepségének kiemelt előadója.
Jean-Pierre Changeux The Brain as a Chemical Machine (Az agy mint kémiai gépezet) címmel tart előadást a tudományos konferenciával egybekötött novemberi ünnepi rendezvényen, ahol az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díjat, a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert Díjakat és a kutató professor emeritus címeket is átadják.
Jean-Pierre Changeux a biológia számos területén végzett kutatásokat a fehérjék szerkezetétől és működésétől az idegrendszer korai kialakulásán át a kognitív funkciókig. A mentális és a fizikai agy közötti kapcsolatról szóló elméletei miatt neve világszerte széles körben ismert. A biológiai tudományokban az általa javasolt Monod-Wyman-Changeux-modell (MWC-modell) hozta meg számára a szakmai hírnevet és elismerést, amely az azonos alegységekből álló fehérjék alloszterikus átmeneteit írja le.
Az MWC-modell rendkívül népszerű az enzimológiában és a farmakológiában, egyik legsikeresebb alkalmazási területe a hemoglobin működésének szabályozása. Szintén kiemelkedő tudományos eredménye a nikotin acetilkolin receptor felfedezése és purifikációja, amelynek többek között a függőség és a neurológiai rendellenességek kezelése, illetve az érzéstelenítés terén van jelentősége.
Jean-Pierre Changeux 1936-ban született Franciaországban. 1958-ban szerzett diplomát az École Normale Supérieure-ben, 1964-ben doktorált a Pasteur Intézetben. 1965-1966 között a Kaliforniai Berkeley Egyetemen, majd 1967-ben a New York-i Columbia Egyetemen folytatott posztdoktori tanulmányokat. 1972-ben kinevezték a Pasteur Intézet Molekuláris Neurobiológiai Egységének vezetőjévé, ahol 1975-ben professzori címet kapott. Ugyanebben az évben a College de France Sejtkommunikáció Tanszékén is professzorrá választották, ahol egészen 2006-ig tevékenykedett. A professzor több mint 600 tudományos cikk és számos könyv szerzője.
Tudományos munkásságát számos rangos díjjal, többek között az Albert Einstein Tudományos Világdíjjal (2018), Goldman-Rakic-díjjal (2018), az Amerikai Tudományos Akadémia Idegtudományi Díjával (2007), Balzan-díjjal (2001) és Wolf-díjjal (1982) ismerték el.
