hirdetés
hirdetés
2024. április. 28., vasárnap - Valéria.
hirdetés

Vélemény

Az ABOSZ elnökének levele az egészségügyi miniszterhez

Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke, Pós Péter szeptember 7-i  levelében tiltakozik az e betegségekben szenvedő gyerekekre fordítható összeg csökkentése ellen.

Tárgy: a 18 év alatti, asztmás, idült hörghurutban, vagy egyéb krónikus légúti szűkülettel járó betegségben szenvedők ellátását megalapozó súlyszám jelentős csökkentése

Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelettel soron kívüli felvilágosítást kérek arról, hogy mi indokolta a tárgyi betegkör egészségügyi szakellátását biztosító társadalombiztosítási finanszírozás súlyszámának 28%-os csökkentését, illetve milyen szakmai egyeztetés előzte meg a változtatást.

Részletes tájékoztatást kérek a változtatás okairól, és az azokat alátámasztó indokokról, arra való kitéréssel is, hogy milyen nyomós érvek támaszthatják alá azt a sajátos körülményt, hogy az asztmás és hasonló tünetektől szenvedő gyermekek ellátását biztosító súlyszám ilyen kiugró értékű csökkentését, miközben a vele összevethető legközelebbi, bár heveny betegségcsoportok súlyszáma „csak” 4–5%-al csökkent, illetve az egyiké 20%-al nőtt. Lehetnek-e a változásnak az alkotmányos esélyegyenlőség elvét sértő következményei?

Csodálkoznék, ha az új számok tévedésen vagy elíráson alapulnának, és megnézve mind a korábban hatályos, mind az új számokat, meglehetősen nyilvánvaló, hogy következetesen végrehajtott, a forráscsökkentést ellátáscsökkentésben megvalósító módosításokról van szó, melyeknél a betegek eredményes, és a későbbi életminőségre is kihatóan sikeres ellátása nem különösebben jelenthetett irányadó szempontot.

A vonatkozó rendelet számaiból vélhető az is, hogy mivel tartják (legalább gazdaságilag) indokolhatónak a súlyszám csökkentését. A normatív napok számát csökkentették le 8-ról 5 napra (de az alsó és felső határnapok logikátlan, változatlanul hagyása mellett!).

Nagyon remélem, hogy ennek okaként nem az orvosok, az ápolók és (vélhetően a portásokat is beleszámítva) egyáltalán a teljes humánerőforrás nagymértékű erősödését, valamint a gyógyszerek és az alkalmazott orvosi technika hatékonyságalapú megfontolások szerinti, egyre korszerűbbre cserélését fogják megnevezni, mint amelyek mellett már nyilván nem várható, hogy szükség lesz a normatív napok korábbiaknak megfelelő mennyiségére.

Csatoltan küldöm azt a táblázatos összeállítást, amelyből fenti véleményem indoka kiderül, és amely logikailag figyelembe vehető párhuzamokat is tartalmaz.

Kérdéseimet az is indokolja, hogy talán még a laikusok számára is nyilvánvaló, a rövidebb ideje, adott esetekben kevésbé rögzülten hibás légzésmechanizmussal járóan, és kevesebb járulékos betegséggel terhelten krónikus betegségben szenvedő fiatalok gyógyítására több pénzt fordítani még a társadalmi szolidaritást is figyelembe véve nyilván jobban „megéri”, mint azokéra, akik már esetleg belerokkantak a korábbi, elégtelen eredményességű ellátásba, adott esetben ellátatlanságba.
A fiatal, kezdő asztmásoknál talán még sokkal több értelme lenne az asztmássá válás hátterének felderítésére, és a kiváltó okok esetleges csökkentésére is nagyobb gondot fordítani, ami természetesen a felnőttekéhez képest nem 30%-al kisebb, hanem akár az övékénél is nagyobb forrásigénnyel járna.

Tisztelettel várom Miniszter Úr, illetve felelős munkatársai részletes válaszát arra vonatkozóan, hogy vajon az asztmás és hasonló tünetektől szenvedő gyermekek és 18 éven aluli fiatalok is megérdemlik-e legalább az olyan minőségű és hatékonyságú kezelést, mint amilyent ugyanezekben a betegségekben szenvedő idősebb elődeik eddig megkaptak?

Amennyiben a válasz igen, akkor kérem az adott súlyszám megfelelő értékűre változtatását!

Üdvözlettel:

Pós Péter elnök
(úgy is, mint egy 38 éve beteg, az egészségügy csodáira már nem igen számító, de a gyermekeknél mégis sokkal nagyobb súlyszámot kapott asztmás)
 

Magyar Orvosi Kamara, Tallózó

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés