Augusztus 20.: Magyar Szent István Rend és Magyar Becsületrend
Egy nemzetnek szüksége van példaképekre, hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök augusztus 20-án Esztergomban, a Magyar Szent István Rend és a Magyar Becsületrend átadásakor.
Olyan példaképekre van szükség, akikkel egy nyelvet beszélünk, akikkel közös a történetünk, akik olyanok, mint mi, mégis többek és jobbak nálunk. Akikre úgy nézhetünk fel, hogy közben bennük magunkra ismerünk, mutatott rá Novák Katalin.
Magyar Szent István Rendet vehetett át Karikó Katalin kutatóbiológus és Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, míg a Magyar Becsületrendet Böjte Csaba ferences rendi szerzetesnek adta át az államfő.
Novák Katalin kiemelte: mindhárom díjazottnak fontos a magyarsága, a közösségért dolgoznak, munkájukat szolgálatnak is tekintik. Közös bennük az emberségük, a család fontossága, s hogy mindannyian az egy mindenkiért elv szerint élik életüket.
A köztársasági elnök Karikó Katalinról elmondta: olyan kutató, aki hitt abban, hogy ami a fejében gondolatként megszületett, még akkor is valódi, jó megoldás lesz a gyakorlatban, ha erről lebeszélik, elbátortalanítják. A nehézségekből tudott épülni, s ezt adja tovább a hozzá forduló fiatal kutatóknak is.
Szilágyi Áronról a köztársasági elnök kiemelte a Stipendium Peregrinum programhoz való csatlakozását. Mint mondta, Szilágyi Áron vállalta, hogy személyesen támogatja, segíti a fiatal tehetségeket, amit ő maga is megkapott. Példamutató abban is, ahogy Fair Play-díjasként az ellenfeleivel bánik, amilyen tisztelettel fordul a másik felé.
Böjte Csaba azt vállalta, hogy az igazán nehéz sorban élő árva, vagy rossz körülmények között élő 2500 gyereknek, fiatalnak nyújt otthont és családot. A jóság iránti elkötelezettséggel élő az életét, tudását pedig úgy adja tovább, ahogyan az általa felnevelt gyerekek is gondoskodnak a rászorulókról.
A méltatás szerint a legrangosabb állami díjjal Karikó Katalin Magyarország és a magyar tudomány hírnevét világszerte erősítő, a legkiválóbb magyar szellemi hagyományokat folytató, nemzetközileg is nagyra értékelt tudományos pályáját, különösen több évtizeden át kitartóan végzett, a gyógyítás új dimenzióit megnyitó kutatómunkáját ismerték el.
Szilágyi Áron Magyarország és a magyar sport jó hírnevét világszerte erősítő, a legnemesebb magyar sporthagyományokat követő, ifjú korától egyéni és csapatszinten is kivételes nemzetközi sikereket hozó sportolói pályafutása, valamint a fiatal tehetségek támogatása iránt elkötelezett, a kiemelkedő fizikai és mentális teljesítmény mellett sportszerűségből és emberi tartásból is mintául szolgáló életpéldája elismeréseként kapta a Szent István Rendet.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója az erdélyi nehéz sorsú gyermekek felkarolása érdekében példamutató eltökéltséggel végzett, a cselekvő szeretet erejét hirdető humanitárius tevékenysége, emberközeli és az isteni gondviselés megélését segítő, kivételesen nagy hatású tanításai, a magyar nemzet lelki megerősödését legkisebb testvéri odaadással szolgáló életútja elismeréseként részesült a Magyar Becsületrendben.
Annak, aki a kutatói pályát választja, nincs szüksége hobbira, hangsúlyozta az MTI-nek Karikó Katalin. A legrangosabb állami díjjal Karikó Katalin Magyarország és a magyar tudomány hírnevét világszerte erősítő, a legkiválóbb magyar szellemi hagyományokat folytató, nemzetközileg is nagyra értékelt tudományos pályáját, különösen több évtizeden át kitartóan végzett, a gyógyítás új dimenzióit megnyitó kutatómunkáját ismerték el.
Minden gyermek kíváncsi a világra, de egy vidéki kertes házban, ahol csirkét, kacsát keltetnek, disznót tartanak, veteményest gondoznak, naponta szembesül a természet történéseivel, és ezek megragadják a fantáziáját. A növények különösen érdekelték, mindegyiknek meg szerette volna tanulni a nevét, idézte fel a biológia iránti vonzalmának kezdeteit a 2020-ban a Közmédia Év Embere díjjal elismert kutató.
"Az általános iskola vége felé már tanulmányi versenyeken indultam", mondta hozzátéve: más természettudósokkal beszélgetve kiderült, ők is részt vettek ilyen megmérettetéseken. "Szabó Gábor fizikus akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) korábbi rektora például hetedikesként hozzám hasonlóan megjárta a tanulmányi versenyek győzteseinek csillebérci szaktáborát", emlékezett vissza diákkorára a kutató.
Karikó Katalint pályája során többször előfordult, hogy állásából elbocsájtották, illetve lefokozták. Úgy véli, élete során azért találkozott sok buktatóval, mert folyamatosan a megismerés vágya hajtotta, nem arra koncentrált, hogy szert tegyen az előléptetéshez vagy a kutatási támogatások elnyeréshez szükséges ismertségre. Fiatalokkal beszélgetve azt szokta mondani, ha valaki reflektorfényre vágyik, menjen színésznek vagy színésznőnek, ha azt szeretné, megmondják neki, mit csináljon, legyen katona, de ha feladatokat szeretne megoldani, problémákon elgondolkodni, válassza a tudományos pályát. "A kutatói munka korántsem olyan izzadtságszagú mint kívülről látszik, hanem nagyszerű érzés, folyamatos intellektuális kaland, amiért még fizetést is kapunk, ha nem is sokat".
Az elmúlt időszakban az SZTE kutatóprofesszora több mint hetven tudományos és társadalmi elismerést kapott, 16 egyetemen avatták díszdoktorrá. Mint mondta, minden egyes díj ráirányítja a figyelmet a tudomány fontosságára, és egyben lehetőséget teremtett számára, hogy sokakhoz szóljon a természettudományos pálya szépségeiről. "Európában, de világszerte is probléma, hogy egyre kevesebben szeretnének a biológia, a fizika, a kémia területén tanulni. Talán nem is tudják pontosan, mivel foglalkozik, hogyan dolgozik egy kutató, s nem látják a pálya szépségét: milyen érzés felfedezni valamit, vagy az elért eredményekkel hozzájárulni ahhoz, hogy az utánunk jövők oldjanak meg egy problémát", hangsúlyozta a tudós.
Karikó Katalin neve a koronavírus-világjárvány idején vált ismertté a szélesebb közvélemény előtt, mert a Drew Weissman immunológussal kidolgozott módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-technológia lehetővé tette az első sikeres vakcinák kifejlesztését. A kutató elmondta, ma már több mint 250 az mRNS-technológiát alkalmazó klinikai teszt folyik világszerte, amely többek között fertőző betegségek megelőzését, daganatos elváltozások kezelését tenné lehetővé. Fejlesztenek vakcinát a HIV vagy a herpeszvírus ellen, de olyan baktérium vagy parazita okozta betegességgel szemben is mint a tbc, illetve a malária. A fertőzött kullancsok okozta Lyme-kór megelőzését segítheti az a még állatmodelleken tesztelt oltás, amely a rovarok nyálában található fehérjékkel szemben vált ki immunreakciót. Ezzel mérsékelhető lenne a kullancsok terjesztette vírusos agyhártyagyulladás kockázata is.
Szintén ígéretes vizsgálatok folynak daganatos betegségek esetén: a BioNTech a hasnyálmirigyrák, a Moderna a melanoma ellen dolgoz ki vakcinát. Ezek olyan, egyes páciensekre szabott oltások, melyeket az adott tumor kialakulásához vezető mutációkat meghatározva készítenek el, és jelentősen csökkentik a daganat kiújulásának esélyét. Karikó Katalin, mint mondta, olyan kutatásokban vett részt, ahol az mRNS által kódolt fehérjék serkentik a daganatos elváltozásokkal szembeni hatékony immunválaszt. Zajlanak a klinikai vizsgálatai olyan mRNS-terápiáknak, melyek tumorsejtek felszíni fehérjéihez kapcsolódó ellenanyagokat kódolnak, de fejlesztenek a szívbetegek gyógyulását új erek kialakulását ösztönözve segítő megoldást is. Akár lehetőség nyílhat bizonyos genetikai betegségek kezelésére is az mRNS-technológiával: például ha egy génhiba miatt mérgező fehérjék termelődnek a májban. Várhatóan idén lép be a klinikumba a sarlósejtes vérszegénység ellen kidolgozott mRNS terápia, de keresik a megoldást a földimogyoró- vagy a poratka-allergia kezelésére is, közölte a kutató.
