Átlátható operációs várólisták egész Ausztriában

A tervezhető operációk várólistáit ugyanis az egészségügyi kormányzat kötelezően átláthatóvá teszi, vagyis a várólista az interneten elérhető, sőt, az orvosok a pácienssel történő egyeztetés során maguk is ennek alapján állapítják meg az időpontot. Korábban a magánbiztosítással rendelkező betegeknek saját orvosuk – aki egyébként a műtéti beavatkozást a biztosítás alapján maga végezhette el a kijelölt kórházban – minden más szempontot félretéve adhatott időpontot az operációra, s ez a többiek, a csak állami biztosítással rendelkezők várakozási idejének meghosszabbodását eredményezte.

Az új rendelkezés értelmében a beteg a szakorvosi beutalóval jelentkezik a kórházban, ahol a sürgősséget is figyelembe véve állapítják meg és rögzítik a rendszerben az operáció időpontját. Ezen változtatni csakis az orvos tud, mégpedig alapos indoklással és természetesen a beteggel történő ismételt egyeztetést követően. Ez az előjegyzési rendszer kapcsolódik a műtéti jelentések rendszeréhez, ami egyszerűsítést jelent. A segédeszközök kódját a műtőben is le lehet olvasni, ezek felhasználása automatikusan a raktárkészlet módosítását is maga után vonja.

Az osztrák betegek is türelmetlenek 

Az osztrák egészségügyben a műtéti előjegyzések, pontosabban a néha tűrhetetlenül hosszas várakozás ismételten panaszra adott okot. Gerald Bachinger, a betegügyészség szóvivője tanúsítja, milyen sokszor kellett ilyen panaszokat kivizsgálniuk, és eközben hányszor bukkantak visszaélésekre. Elsősorban az ortopédiai, a neurológiai és a szemészeti beavatkozásoknál van szükség és lehetőség előre tervezni a műtéteket. Gyakori, hogy a kizárólag állami biztosítással rendelkezők azt hiszik, a hosszú várakozási idő a magánbiztosítottak kiváltsága miatt sújtja őket. (A statisztika valami ilyesmit igazol: a térdprotézisre várók közül a magánbiztosítottak eddig 3,5-szer, a szürkehályog operációra várók négyszer, a csípőprotézis-műtétesek kétszer gyorsabban jutottak időponthoz, mint állami biztosítással rendelkező sorstársaik. Az átlagos várakozási idő térdműtétnél 97 nap, szemoperációnál 102 nap, csípőprotézisnél 78 nap. (A várakozási idő az elmúlt években csökkent, szemműtétre például alig egy évvel ezelőtt még 180 napot kellett várni. A várakozási idő rövidítését szolgálja, hogy a kórházak többségében meghosszabbították az operációkra fordított időt, és egészen 18 óráig beütemeznek műtéteket).

Mindenki sorban áll a jövőben 

Az is fontos, hogy mindenki saját szemével győződhessen meg arról: nincs „kivételezés”, a sort mindenkinek végig kell várnia. A nagyobb átláthatóság mindenképpen hasznos – véli Reinhard Krepler, a legnagyobb osztrák kórház, az AKH igazgatója. Ebben a hatalmas bécsi intézményben évente 48 ezer műtétet végeznek el.

Még nem dőlt el, hogy az adatok – a várólisták – mindenki számára lehívhatók lesznek-e vagy csak a kórházi terminálokon. A bizonytalanság oka adatvédelmi eredetű, de azt is figyelembe veszik, hogy az idősebb páciensek nemigen interneteznek. Mivel Ausztriában az egészségügy föderalisztikus szervezettségű, gond az is, hogy mind a kilenc tartomány csatlakozzon.

Nincs kiváltság? 

Az állami egészségügy felelősei mindenesetre igyekeznek elkerülni a kétféle egészségügyet, bár kétségtelen: a méregdrága magánbiztosításokat megkötők elvárnak privilégiumokat. Ha a műtéti időpontok előnyétől a változtatás meg is fosztja őket, marad még elég plusz szolgáltatás, amiben részesülnek a pénzükért. A nyolcmilliós Ausztriában egymillióan rendelkeznek ilyen, nem is túl olcsó kötvénnyel. Nekik a magánorvos nem kerül külön pénzükbe, ragaszkodhatnak hozzá, hogy bármely kórházban ő végezze műtétüket, nem fizetnek az ellátásért, amely emelt színtű, és jár nekik a különszoba. Vannak biztosítók, amelyek emeltszintes járulékért baj esetén a legjobb külföldi gyógykezelést is fizetik. Lehet önrészt vállalni: ez alacsonyabb havi díjjal jár, ám az első kórházi kezelésnél nagyjából 700 eurót meg kell fizetni. A kórházak is kedvelik a magánbiztosítottakat: értük magasabb térítési díjat kapnak.