Egészségpolitika
Átállás közben a volt HospInvest-kórházak
.jpg)
A Heves megyei önkormányzat ebben a hónapban százmillió forinttal segíti ki az egri Markhot Ferenc Kórházat, míg Hatvanban és Gyöngyösön kevesebb támogatásra van szükség az üzemeltetéshez. Az önkormányzatok a HospInvest csődje után vették vissza a kórházakat, s az átállás közben eddig nem volt gond a betegellátásban.
A HospInvest „bedőlése”, anyagi ellehetetlenülése, majd néhány héttel ezelőtt beindult felszámolása miatt júliusban, rohamtempóban alakultak meg azok az önkormányzati cégek, amelyek visszavették az egri, gyöngyösi és hatvani kórházat, s a parádfürdői gyógyintézményt a korábbi magánszolgáltatótól. Elkészültek a vagyonleltárok, finanszírozási szerződést kötöttek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP), s teljes létszámban átvették a dolgozókat. Az önkormányzatok a HospInvest adósságát nem vállalják át, annak rendezése a felszámolási folyamat része lesz.
Az egri kórház esetében kisebb fennakadást okozott, hogy az OEP az átadás-átvétel elhúzódása miatt még a HospInvest számlájára utalta az egri kórháznak júliusra járó finanszírozási összeget, így a dolgozók augusztusban esedékes bérét a magáncég felszámoló biztosa fizette ki. Ez néhány napos csúszást jelentett, de valamennyi alkalmazott megkapta a fizetését – közölte érdeklődésünkre Merczel József, a Heves megyei Önkormányzat szocialista alelnöke. Ugyanez nem mondható el a szerződéses vállalkozói státuszban dolgozó orvosokról, akiknek a felszámolótól külön eljárásban kell követelniük júliusra járó jövedelmüket. Az alelnök közölte: emiatt egyetlen orvos sem mondott fel, és bíznak abban, hogy sikerül megegyezniük a felszámolóval. Az OEP a jövő hónaptól az egri kórház finanszírozására szánt havi összeget – nagyjából félmilliárd forintot – már a megyei önkormányzat által a kórház működtetésére létrehozott gazdasági társaságnak utalja. Ezt az pénzt havonta csaknem százmillió forinttal kell kiegészíteni, hogy a kórház biztonságosan működjön, legyen kötszer, gyógyszer és kifizethessék a rezsiköltségeket is – tette hozzá az alelnök.
Hatvanban és Gyöngyösön gördülékeny volt az átállás: az előbbi település kórházát saját városüzemeltetési részvénytársasága vette át, míg a mátraalji városban egy olyan, önkormányzati tulajdonú kft.-re bízták a Bugát Pál Kórház ügyeit, amely korábban már működtette az intézményt. Hatvan koncessziós pályázatot írt ki a kórház és a hozzátartozó parádfürdői gyógyintézet üzemeltetésére, erre azonban egyetlen cég sem jelentkezett. Érsek Zsolt, Hatvan szocialista polgármestere azt mondta: szakmai kihívásnak érzi, hogy a két intézményt külső befektető nélkül is sikeresen működtessék. Igyekeznek spórolni, az étkeztetést például saját cégükkel oldják meg, s közbeszerzési eljáráson választják majd ki az egyéb beszállítókat.
Gyöngyös viszont még abban bízik, hogy jelképes, félmillió forintos vételáron, külső szakmai befektető vásárolja meg a Bugát Pál Kórházat üzemeltető kft.-t, erre máig volt, ugyanis ma lejár a pályázatban megadott határidő – mondta Végh Attila alpolgármester. Hozzátette: a számítások szerint jelenleg havi ötvenmillió forinttal kell az OEP-támogatást kiegészíteniük, s ez hoszszú távon a várost nehéz anyagi helyzetbe hozza, így mindenképpen szükség van külső cég bevonására a kórház működtetésére.
Kiskunhalason szeptembertől veszi át a városi kórház működtetését az önkormányzat által életre hívott nonprofit kft. – tudtuk meg Ferenczi Máriától, a település jegyzőjétől. Szavai szerint jelenleg a vagyonleltár készítése, s a cégalapítással kapcsolatos ügyek intézése zajlik, s már előkészítették az egészségbiztosítási pénztárral kötendő finanszírozási szerződést is.
