Antibiotikum-skála: a szegény déli nőktől a gazdag északi férfiakig
Az erősen eltérő fogyasztói szokások és ismeretek miatt sokkal célzottabb kampányokra lesz szükség, ha vissza akarják fogni a haszontalan antibiotikum-használatot – olvasható az eski.hu-n.
A lap a Speciális Eurobarométer 407 jelentés eredményeit ismerteti, ami a 28 EU-tagállam adatait tartalmazza.
A válaszadók mintegy harmada (35 százaléka) nyilatkozta, hogy az elmúlt 12 hónapban vett be antibiotikumot, ami 5 százalékponttal kevesebb, mint 2009-ben. Az egyes országok között jelentős különbségek tapasztalhatók, de kevésbé hangsúlyosak, mint 2009-ben. Máltán (48 százalék), Cipruson és Romániában (47-47 százalék) volt a legmagasabb ez az arány, Svédországban (24 százalék) és Lengyelországban (26 százalék) pedig a legalacsonyabb.
A nők sokkal nagyobb arányban szednek antibiotikumot, mint a férfiak. A kevésbé iskolázottak, illetve a rosszabb gazdasági körülmények között élők is gyakrabban szednek antibiotikumot, mint a magasabb iskolázottsággal vagy társadalmi-gazdasági státusszal rendelkezők.
A válaszadók 95 százaléka az egészségügyi szolgáltatótól kapott antibiotikumot. A megkérdezettek 87 százalékának felírta, további 8 százalékának pedig közvetlenül adta át az orvos az antibiotikumot. Ugyanakkor a válaszadók 3 százaléka recept nélkül vett be antibiotikumot, 2 százalék pedig egy korábbi kezelésből megmaradt antibiotikumot szedett be – olvasható az eski.hu összefoglalójában.
