Amit a mezoteliómáról tudni érdemes
Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek.
Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?
A mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is.
A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is. A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek.
Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll.
A diagnosztizálás és a kezelés
A kivizsgálás során vérvétel, röntgen, MR vagy CT felvétel készítése történik, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is.
A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét. Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap.
A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvostól kaphat segítő támogatást; érdemes felvenni a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe[1], várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.
