„Állatok helyett kísérletezzenek embereken”

Magyarországon – a jelenlegi szabályozás mellett – gyógyszerek előállítására és oktatási célra lehet felhasználni kísérleti állatokat. „Annak ellenére, hogy az egyre terebélyesedő állatvédelem mind többször kifogásolja az állatkísérleteket, sőt, megkérdőjelezi szükségességüket, nyugodtan állíthatjuk, hogy az emberiség számára e tevékenység nélkülözhetetlen” – állítja Bertók Lóránd, az orvostudomány doktora, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet munkatársa. Igaz – mondja Bertók professzor –, az állatkísérletekhez meg kell találni a legmegfelelőbb állatfajt. Tudnunk kell, hogy egyetlen állatfaj sem képes minden szempontból helyettesíteni az embert, de egy-egy kérdésre megfelelő, elfogadható választ kaphatunk a teszt során.

A megbízhatóbb adatok érdekében tenyésztenek ki egy fajon belül is különféle fajtákat, törzseket, amelyek örökletesen valamiben hiánnyal vagy többlettel bírnak, érzékenyek vagy ellenállók, mikrobiológiai szempontból meghatározottak. Így más fajok, fajták vagy törzsek használhatók – a nagyobb siker reményében – a daganat, a belső elválasztású mirigyrendszer vagy a fertőzésekkel, oltóanyagokkal kapcsolatos kutatásokhoz. Bertók szerint sok esetben több fajjal, fajtával, törzzsel is el kell végezni ugyanazokat a kísérleteket, hogy következtetéseink biztonságát növelhessük. Mindezt a felhasznált állatok száma, elhelyezése és tartása, de a kísérletek során használt módszerek megfelelősége is befolyásolhatja. Így az állatokkal végzett kísérletek sok tapasztalatot, körültekintést igényelnek.

Van alternatíva?
 
Míg az állatvédők szerint van mód az állatok védelmére, Bárdos György, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének egyetemi docense szerint egyelőre nincs tökéletes alternatíva. Az élő szervezet működését nehéz helyettesíteni, olyan összefüggéseket feltételez, amit nem lehet modellezni; emiatt nem tiltották be az állatkísérleteket, és valószínűleg nem is fogják. „Vannak olyan ágai a tudománynak, amit pillanatnyilag még nem lehet másként megoldani, mint állatkísérletekkel” – hangsúlyozza Bárdos, aki szerint állatvédők már azzal is próbálkoznak – eddig nem nagy sikerrel –, hogy önkéntes emberi vizsgálatokkal helyettesítsék az állatokat, ám ez egy bizonyos szint után már nem működik. Az állatvédők legradikálisabb nézete szerint ugyanis „amennyiben az ember számára van szükség valamire, akkor kísérletezze ki azt az ember saját magán”.

„Ha a tudósok kikísérleteznének, és ingyen a világnak adnának egy gyógyszert, valóban szép dolog lenne, de még itt is megkérdőjelezhető, joga van-e az embernek ahhoz, hogy más élőlényeket használjon fel saját érdekében. De sajnos szó sincs erről, nem teszik közkinccsé, több ezer állatot használnak fel, a végterméket pedig jó sok pénzért árulják azoknak, akik meg tudják fizetni” – fogalmaz Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke.

Seres szerint meg kell teremteni a lehetőséget az alternatív módszerek alkalmazására. Ehhez ki kell dolgozni például számítógépes modellezést, vagy más módszert, ami segíthet csökkenteni a kísérleti állatok számát. Az új alternatív módszerek kifejlesztése az unió kutatási keretprogramjában már több mint húsz éve prioritást élvez. A bőrkorrózió például (a bőr szöveteinek visszafordíthatatlan károsodása), az akut fototoxicitás (például bőrkiütés) és a bőrbe hatolás esetében már léteznek elfogadott helyettesítő vizsgálatok. Az in vitro (lombikban, a szervezeten kívül végzett) bőrirritáció-vizsgálatra vonatkozóan 2007 áprilisában az Alternatív Módszerek Validálásával Foglalkozó Európai Központ (ECVAM) tudományosan hitelesnek nyilvánította az emberi epidermisz (a legkülső hámréteg) rekonstrukcióján (EPISKIN) alapuló módszert.

Hasonló véleményen van a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatvédő szervezet, amely az elmúlt évben több mint 775 ezer dollárral támogatta azokat a tudósokat, akik az állatkísérletek alternatív módszereinek fejlesztésén dolgoznak. „Az új módszerek, mint például a számítógépmodellek, sejtkultúrák és az embereken végzett kísérletek sokkal pontosabbak, olcsóbbak és humánusabbak” – írják honlapjukon.

Bárdos szerint igen szigorú előírások vannak arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem egy állattal csinálni. Így valószínűleg csak hipotézis, hogy szenvednek a kísérleti állatok – állítja. Mellesleg a kísérletek természete olyan, hogy ha szenved az állat, akkor teljesen értelmetlen a teszt, mert értékelhetetlen eredményeket hoz. Továbbá a kísérleteket általában altatásban végzik, vagy ha mégis éber állapotban, akkor szigorúan biztosítani kell, hogy megfelelően tartsák, fájdalmat csillapítsanak az állatnál, ha szükséges. „Legalábbis Magyarországon nem okoznak feleslegesen szenvedést az állatoknak” – fogalmaz, hozzátéve: az állatvédők problémája valójában nem az állatkísérlet, az utóbbi tíz évben nem tud ilyen esetről Magyarországon; sokkal inkább az állattartás milyenségével vannak gondok.

HVG Online