Alapellátásról, kórházakról, cafetériáról a Parlamentben

Hol tart a háziorvoshiány megszüntetése? – tette fel a kérdést az MSZP-s Tukacs István, jelezve, 250 háziorvosi praxis betöltetlen az országban. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára reagálásában valósnak nevezte a problémát, ezért a kormány többletforrásokat biztosít a háziorvosoknak. Jelenleg a korábbinak mintegy másfélszerese a praxisok finanszírozása. Ugyancsak Rétvári válaszolt a Jobbikos Bana Tibor kérdésére, aki azt firtatta, hogy lesz-e újra szülészet-nőgyógyászat és aktív belgyógyászat Körmenden. Az államtitkár közölte: a kormány célja, hogy a városban minél jobbak legyenek a gyógyulás körülményei, a szülészeti és nőgyógyászati osztály akkor indul újra, ha az évi születésszám eléri az ehhez szükséges minimumszintet, az 500-at. Rig Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy választókörzetében az ajkai és a tapolcai kórháznak is jutott forrás az 500 milliárd forintos fejlesztésekből, de nem jutott pénz az ajkai kórház élet- és balesetveszélyes fertőzőosztályának felújítására. Rétvári Bence szerint az elmúlt években Magyarország talán legnagyobb kórházfejlesztési programja zajlott, de maradtak olyan részek, ahol még fejleszteni kell. Hozzátette: az ezzel kapcsolatos operatív programban több száz milliárd forint értékben vannak új pályázatok, amelyek a szak-, a kórházi ellátás megerősítését célozzák.

Miért emeli a kormányzat a béren kívüli juttatások adóterheit, és miért vette ki a kedvező adózási kategóriából az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári befizetéseket? – erre a kérdésre már Gúr Nándor, MSZP-s képviselő várt választ, amelyet Tállai András adott meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint igaz, hogy az Európai Unió miatt átalakult a cafetéria, de ez nem hátrányos a dolgozókra nézve, hiszen lehetővé teszi, hogy változatlan adóteher mellett készpénzben kapják meg a cafetéria juttatás egy jelentős részét. Hozzátette: a munkavállalók tekintetében a 20 százalékos szja-kedvezmény is megmarad az önkéntes pénztári számlára, a nyugdíj-előtakarékossági számlára és a nyugdíjbiztosítás javára befizetett összegek tekintetében, így a változó cafetéria szabályok nem csökkentik a munkavállalói öngondoskodás mértékét.

Lázár: Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap

Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014-20 közötti időszakra vonatkozóan jól tárgyalt és a forrás felosztásban nyertesek közé tartozik – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tartandó politikai vitanapon. Kitért arra, hogy idén 1500-1600 milliárd forintot fognak kifizetni, jövőre pedig 2000-2500 milliárdos kifizetés várható. Önerővel számolva humánfejlesztésre 986 milliárdos keret áll rendelkezésre, november 21-én 527 milliárdot hirdetett meg az Emmi – részletezte a tárca vezetője. Kitért arra, hogy gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd forint, amiből 1674 milliárdot az NGM megnyitott, a forrásoknak közvetlenül a kis- és középvállalkozói szektorhoz kell menniük. Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd. Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés. Összegzése szerint november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára mindent meghirdessenek, s még az év végéig 1000 milliárdot szeretnének meghirdetni pályázati keretként. Megjegyezte: a pályázatok kiírása most sokkal gyorsabban halad, mint 2007-13 között, az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés. Kijelentette: a korrupciót illetően zéró tolerancia van, s minden ügyet és bejelentést kivizsgálnak. Hangsúlyozta: az unió meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere. A következő évtizedek nagy kérdése, ha Magyarország nincs benne ebben a közösségben, a gazdaság képes-e ilyen volumenű fejlesztési források előállítására.