hirdetés
2024. április. 20., szombat - Tivadar.

Három pontos javaslatcsomag az innovatív gyógyszergyártóktól

Miközben a hazai várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az Európai Uniós átlagnál, a magyarok a 76,2 évvel jelentősen elmaradnak a környező országok 78-82 éves átlagától is. A kedvezőtlen mutatók egyértelmű versenyhátrányt okoznak Magyarország számára. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért három pontos javaslatcsomaggal támogatja a kormány korszerű egészségügyet és hatékony gyógyszerpolitikát célzó munkáját. Ennek értelmében a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítésére, a gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeinek lebontására, valamint a gyógyszeripart érintő különadók egészségügy érdekében történő felhasználására van szükség.

Miközben jelenleg is mintegy 7000 új gyógyszerkészítmény áll fejlesztés alatt, az Európai Unióban központilag törzskönyvezett készítmények mintegy 60 százaléka soha nem jut el Magyarországra. Ugyanakkor a népegészségügyi mutatók, valamint az ország versenyképességének vonatkozásában az egészségügynek és a hatékony gyógyszerpolitikának is kulcsszerepe van. Ha a magyar betegek számára is elérhetővé kívánjuk tenni a gyógyszeripari innováció eredményeit, érdemi lépésekre van szükség. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által javasolt 3 pontos javaslatcsomag maximálisan összhangban van és kiegészíti a kormány népegészségügyi mutatók érdemi javítását célzó eddigi lépéseit, valamint jövőbemutató terveit.

  • A gyógyszer-közkiadások strukturális reformja: a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítése és fenntarthatóságának biztosítása
  • A gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeinek lebontása: transzparens döntés új gyógyszerek befogadásáról egy éven belül
  • A gyógyszeripar nemzetgazdasági hozzájárulásának megerősítése: iparági terhek racionalizálása, ezek egészségügy érdekében történő közvetlen felhasználása

A magyar állam az elmúlt 12 évben nettó értéken nem növelte a gyógyszerekre fordított közkiadások mértékét: hiába látszik némi névleges bővülés, mindez valójában (reálértéken) csökkenést jelent, és jelentősen elmarad a visegrádi országok átlagától. A magyar betegek ezért kevesebb új, az eddigi kezeléseknél hatékonyabb, modern gyógyszerhez jutnak hozzá, ami így az életkilátásaikat is negatívan befolyásolja. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért a kormányhoz is eljutatott hárompontos javaslatcsomag első pontjában azt szorgalmazza, hogy a hazai gyógyszerkasszát emeljék a visegrádi országok átlagára, valamint a gyógyszer-közkiadások rendszerét alakítsák át annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a gyógyszerkassza rendszeresen újratermelődő feszültségei.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint amennyiben kizárólag az inflációval emelnék a 2008-as nettó kifizetések értékét, még akkor is mintegy 20 milliárd forint hiányozna a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, ezen felül további 20 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Ez lehetőséget biztosítana az innovatív terápiák eredményesség alapú, külön kezelt befogadására és alkalmazására, közvetlenül hozzájárulva így a kedvezőtlen hazai egészségi mutatók javulásához. Az AIPM igazgatója szerint amennyiben a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is.

Az Európai Uniós országokban az ezredforduló óta a születéskor várható élettartam több mint három évvel nőtt (Ausztriában jelenleg 82 évre, Szlovéniában 81,2, Csehországban 79,1, Lengyelországban 78, míg Magyarországon csak 76,2 éves a várható élettartam), amihez az innovatív gyógyszeres terápiák döntő, becslések szerint 70 százalékot is meghaladó arányban járultak hozzá. Mindeközben az EU-ban központilag törzskönyvezett új gyógyszereknek mintegy 40 százaléka jut csak el a magyar betegekhez. Az AIPM ezért második pontjában javasolja az egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb gyógyszerbefogadási rendszer felállítását. Ehhez elengedhetetlen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítése annak érdekében, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen.

Dr. Holchacker Péter szerint ezzel az arra érdemes gyógyszerek a mainál lényegesen gyorsabban juthatnak el a magyar betegekhez, hozzájárulva a mielőbbi és eredményesebb gyógyulásukhoz. Hazánkban a 2016-os gyógyszerbefogadásokat követően több mint 2 évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag került be a támogatott készítmények körébe – tette hozzá az AIPM igazgatója.

Az iparági szereplők a közterhek folyamatos bővülésével csak az elmúlt évben már 100 milliárd forintot megközelítő különadót fizettek be a költségvetésbe, miközben a sikeres magyar válságkezelés eredményeként mára indokolatlanná vált ezek ilyen mértékű fenntartása. A gyógyszerkassza bővítése és a befogadási rendszer reformja mellett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért harmadik pontként a gyógyszeripart sújtó különadók strukturális átalakítását javasolja annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez. Ennek kapcsán egyrészt akár állami források átcsoportosításával, akár közvetve a közterhek ilyen irányú leírásának biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a hatalmas mértékű különadóból befolyó összegek a magyar betegek érdekeit szolgáló, hatékonyságjavító intézkedések – például regiszterek építése és működtetése, a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok – végrehajtását fedezze. Emellett az AIPM szorgalmazza, hogy Magyarország klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepét megvédendő konkrét lépések történjenek, benne a klinikai vizsgálatok költségeinek kutatás-fejlesztési ráfordításként történő elismerésével, és azok egy részének különadóból történő leírhatóságával.

 

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.  www.aipm.hu

Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról

Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.

(forrás: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete )
hirdetés

Könyveink