AI az egészségmegőrzésben
Az Origo annak járt utána, hol van vagy lehet már most hatása a mesterséges intelligencia (AI) terjedésének.
Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű kutatócsoport. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata csaknem másfél millió dollárt nyert el egy hároméves projektre.
„A gépi intelligencia fejlődése új inspirációkat és új eszközöket ad a kezünkbe ahhoz, hogy az egyik legfontosabb kognitív képességünket, a látást megértsük. A majmokon és egereken végzett kísérletek összekapcsolása közös analízis- és modellezési technikákkal vagy univerzális elveket fed fel, vagy alternatív stratégiákra világít rá: mindkét lehetőség fontos tanulság mind az emberi, mind a gépi intelligenciáról alkotott képünk szempontjából" – mondta a kutató.
Ennél kicsit hajmeresztőbb annak az orosz kutatócsoportnak a megoldása, akik egy mesterséges intelligenciára építő program segítségével meg tudják mondani okostelefonos alkalmazások adatai alapján, hogy ki meddig fog élni. Egy hatalmas, amerikai adatokra épülő mintát tanítottak meg a mesterséges intelligenciának. A program persze nem csak azt vette figyelembe, hogy egy nap mennyi a lépésszámunk, hanem azt is, hogy mennyi időt töltünk aktívan és inaktívan, milyen gyakran és mennyit alszunk, valamint hogy mennyiszer látogatunk el az edzőterembe. Ezzel együtt azt meg kell hagyni, hogy az így begyűjtött adatok nem mutatnak teljes képet, bármennyire is legyen okos a mesterséges intelligencia, viszont az orvosok ezek alapján olyan kezeléseket javasolhatnak, amik növelhetik a várható életkorunkat, vagy éppen kutatásokat folytathatnak az öregedés lassítására.
De a daganatos betegségek elleni harcot is segítheti az a megoldás, amely azonosítja azokat a sejteket, amelyek kulcsszerepet játszanak egy daganatos betegnél a betegség előrehaladásában. Szintén a mesterséges intelligenciára épül és magyarok dolgozták ki, írja az Origo.
