Agyszövetet legóztak össze
A félvezetőiparban használt gyártási technikát kölcsönvéve fejlesztettek ki amerikai kutatók egyszerű és olcsó módszert térhatású agyszövetek előállítására laboratóriumban.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem orvosi karának mérnökei olyan szövetszerkezetet hoztak létre, amely pontosan másolja le az élő agyszövet sejtfelépítését, így lehetővé teszi, hogy a jövőben a kutatók ezeken a mesterséges szöveteken vizsgálják az idegsejtek kapcsolódását, vagy megjósolhassák, hogy egyes emberek idegsejtjei miként reagálnak különböző gyógyszerekre.
Utkan Demirci kutatásvezető úgy véli, hogy a neurobiológiai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítheti az Advanced Materials című szakfolyóiratban ismertetett új módszerük.
Bár jelentős előrelépések történtek olyan mesterséges szövetek előállításában, amelyek a máj vagy a vese modellezésére alkalmasak, a mesterséges agyszövet készítése különleges kihívást jelentett. A kihívást az agyszövet hihetetlenül nagy térbeli heterogenitása jelentette, hiszen igen sokféle sejtből épül fel, különleges huzalozással. Az agyszövetet alkotó számos különböző sejtnek meghatározott arányban kell jelen lennie egy mesterséges szövetben, ráadásul valamennyinek a megfelelő helyen.
A patkányagyból származó agysejteket hidrogél lapocskákba ágyazták be a kutatók, majd ezeket a lapokat egymásra rétegezve alakult ki az összetett 3D-s szerkezet. A gélrétegeket különböző alakú műanyag fotomaszkokkal fedték be, így szabályozni tudták, hogy a gél mely részeit érje fény, ezáltal meghatározva a többrétegű szerkezet végső alakját. Ezt a fotolitográfiának nevezett eljárást alkalmazzák a félvezetők gyártásánál is - emlékeztetett az új technológiáról beszámoló ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
