Tudomány
Agyfényesítő muzsika
2010. február 21. 11:10
.jpg)
A gyermekkori rendszeres és aktív zenélés bizonyíthatóan hozzájárul a kreativitás fejlődéséhez.
– Idegtudományi adatok szerint a zenei tréning egyértelműen javítja a gyermekek hallásának érzékenységét. Egyetlen olyan adat sincs viszont, ami bizonyítaná, hogy ez az intelligencia fejlődésével is így történne – szögezi le a zene hatásait pszichológiai és idegtudományi szemszögből vizsgáló cikkében Csépe Valéria.
A kreativitással azonban más a helyzet, derül ki a kísérleti pszichológia és kognitív idegtudomány kutatóprofesszorának a Mindennapi pszichológia című folyóirat legfrissebb számában megjelent, „Az agyfényesítő zene” című írásából. Csépe Valéria ismerteti Barkóczi Ilona és Pléh Csaba hetvenes évekbeli kutatását is, amely a Kodály Intézetben vizsgálta a Kodály-módszer kognitív fejlődésre gyakorolt hatásait. A zenei nevelés fejlesztő hatása a kreativitás – a pszichológiában éppen kettejük egyre jobban elterjedő módszereivel vizsgált – mutatóiban vált egyértelműen mérhetővé. A „Kodály-gyerekek” gondolkodásának folyékonysága, hajlékonysága és eredetisége ugyanis jelentősen változott. Harminc évvel később Sulyán Andrea pszichológus kreativitás-vizsgálata ismét azt találta, hogy a Kodály-módszerrel, emelt óraszámban éneket tanuló hatodik osztályos gyermekek nem okosabbak, ám sokkal kreatívabbak, mint a „normál” tanrendű osztályokba járó, azaz igencsak keveset vagy alig éneklő társaik.
Csépe Valéria cikkében ismertette Laurel Trainor eredményeit is. A kanadai kutató nagycsoportos óvodásoknál megállapította, hogy a zenét tanuló kicsik viszonylag rövid idő után a hangfelismerést vizsgáló tesztekben sokkal jobban teljesítettek társaiknál, sőt, az egyszerű figyelmi és emlékezeti feladatokban is jobban szerepeltek.
A zene azonban nem csupán egyfajta „agyfényesítő”. Erőteljesen hat az érzelmekre, a mozgásfejlődésre, az ének mintegy húzza a nyelvi fejlődést. Az együtténeklés, az énekkel, mozgással kísért ringatók, döcögtetők az anya-gyerek kapcsolatnak is legalább olyan jót tesznek, mint a közös játék, s az esti mese.
A zene és az agy kapcsolatáról szóló sok száz idegtudományi szakcikkből itt kiemelt adatok mind azt sugallják, hogy az ének, a zene meghatározó része kellene, hogy legyen a gyermekkornak.
Forrás: MTA / Mindennapi pszichológia
