Afrikában, önkéntes orvosként
Dr. Jakkel Anna hosszú évek óta jár Afrikába, önkéntes orvosként oda, ahova a „jóisten sem szívesen pillant le”. Az NLCafé írása.
A kecskeméti háziorvos ötvenhat éves korában, ezelőtt hét évvel döntötte el, hogy csatlakozik a Magyar Afrika Társaság missziójához, és elutazik egy afrikai háborús övezetbe, betegeket gyógyítani. „Éreztem, hogy muszáj valamin változtatnom – mondja. – Ki akartam lépni a komfortzónámból, és elegem lett a "mikor mész nyugdíjba" típusú kérdésekből is. Korábban a munka és a család volt az első, úgy éreztem, végre tennem kellene valamit, ami csak az én álmaimról szól."
El sem tudjuk képzelni, hogy milyen körülmények között élnek ott az emberek. Ami az egészségügyet illeti, kórház mindenhol van, ezek közül több igen jól felszerelt, csak épp orvos nincs benne. Miért is menne oda egy orvos, ingyen, ha Nyugat- és Észak-Európában remekül tud keresni? Az állami kórházakban ugyan van személyzet, de ezekbe jobb, ha nem megy be az ember. Nincs még sterilizáció sem..."
Amikor nincs Afrika, a doktornő a kecskeméti praxisát viszi. A rendelés után siet egy-egy kiállításra (merthogy a fotóiból időnként kiállítások nyílnak), vagy épp egy gyerekprogramra, ahol adományokat gyűjtenek az utazásához, illetve a felszerelésekhez, gyógyszerekhez. Szerinte egy ilyen misszió után valójában itthon ülepednek le a dolgok. Benne az a legerősebb érzés, hogy vissza kell menni, mert igaz, hogy több ezer embernek segítettek, de volt még egyszer annyi, aki nem került sorra.