Adatvédelem és EESZT-bővítés

Messzebbre tekintett Kásler Miklós humánminiszter, mint a jogszabályok, amikor a minap bejelentette, hogy a kórházi adatbázisokból öt évre visszamenőleg feltöltik a betegadatokat az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT). Kásler bejelentéséről részleteket nem tudni, csak annyit: a programozók már dolgoznak a megvalósításon. Vagyis verseny indult, hogy kik lesznek a gyorsabbak: a programozók vagy a Fidesz törvénygyára?

Miközben Kásler megelőzi és jogszabályokat és nagyszabású terveket vizonál, addig az e-tér működése még mindig esetleges – ezt állította legalábbis a Népszavának Alexin Zoltán, aki szerint a rendszer építésében senki nem képviseli a betegjogokat. Ha most valaki bemegy az orvoshoz, nem tudja, hogy az adatait ki, milyen célból rögzíti, gyűjti. Az  uniós Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásai szerint az orvosnak, illetve bármely más egészségügyi szolgáltatónak tájékoztatnia kellene a páciensét, hogy a vizsgálattal az adatokat rögzíti az e-térben is. Ám ez szinte sohasem történik meg. Elég, ha valaki odamegy az orvoshoz máris megkezdődik az adatgyűjtés róla, ami ellen nem lehet tiltakozni vagy bírósághoz fordulni – mondta a szakértő.

Elvileg az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete már tavaly május 25-től hatályban van, azonban az adaptáláshoz eddig még csak egyetlen törvény módosítása történt meg, az adatvédelmi törvényé. Még hátravan 200-250 további törvény módosítása, köztük az egészségügyi adatok kezeléséről szólóé is.

Az adatgyűjtést már januárban magasabb fokozatba kapcsolták. A minisztert egy jogszabály további jogalkotásra hatalmazta fel: így létrehozhat olyan rendszereket, amelyek "kényszerintézkedés alapúak", vagyis a betegek hozzájárulása nélkül regisztrálhat róluk adatok, miközben a betegnek egyetlen adatvédelemhez fűződő jogát sem biztosítják. Sőt, talán nem is tud a páciens arról, hogy adatait felhasználják – vélekedett Alexin Zoltán.