A vízhez való méltányos hozzáférés és az emberi egészség védelme

Magyarországon a lakosság többsége, 95 százaléka hozzájut a közművesített ivóvízellátáshoz, az ország csatornázottsága 81 százalékos, mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A Víz és Egészség Jegyzőkönyv 7. ülésszakát Magyarország, mint a jegyzőkönyv jelenlegi elnöke szervezi az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésében november 5. és 7. között.

Takács Péter ismertetése szerint Magyarország 2005-ben ratifikálta a jegyzőkönyvet, a regionális egyezményben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójából 29 ország részes fél, és további 14 ország aláíró tagsággal vesz részt. Közép-Európa országai közül Lengyelország és Szlovénia aláíró státusszal van jelen, Ausztria nem csatlakozott a jegyzőkönyvhöz, azonban intenzív tárgyalásokat folytatnak Olaszországgal és Kazahsztánnal a csatlakozásról - mondta az államtitkár.

Kitért arra, hogy Magyarország a kilenc programterületet magában foglaló munkaterv közül az egyenlő esélyű hozzáférés és ivóvízellátáshoz és a szanitációhoz elnevezésű programtervhez csatlakozott, és 2016-ban el is készült egy úgynevezett értékelő lap, amely szerint Magyarországon nagyarányú a közműves ellátás, a lakosság 95 százaléka közművesített ivóvízhez jut, és 81 százalékos a csatornázottság.

Mint mondta, a jó vízgazdálkodás és a megfelelő minőségű ivóvízszolgáltatás mellett is feltártak azonban olyan területeket, amelyek ellátatlanok, sérülékenyek és megfizethetőségi problémák vannak velük. Ezért - tette hozzá - Magyarország akciótervet készített és a többi részes országgal ezt végrehajtották.

Takács Péter kitérve a jegyzőkönyv magyar elnökségi ciklusára elmondta: tovább bővült a részes országok köre, Észak-Macedónia és Üzbegisztán is csatlakozott az egyezményhez, Olaszországgal és Kazahsztánnal pedig tárgyalások folynak a tagságról.

Beszámolt arról is, hogy a 2023-as ENSZ Vízkonferencián sikeres kísérőrendezvényt tartottak a Víz és Egészség Jegyzőkönyvről, valamint több olyan jelentős nemzetközi rendezvénynek adott otthont Budapest, mint a 2024-es regionális workshopnak az egyenlő esélyű hozzáférésről vagy a 2025 júliusában a kórházak ivóvízellátásáról és higiénéjéről szóló WHO szakértői ülésnek.

A Víz és Egészség Jegyzőkönyv magyar elnöksége sikeres volt - értékelt Takács Péter, aki elmondta, a következő elnöki ciklust Moldova vesz át.

Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, a Víz és Egészség Jegyzőkönyv az egyetlen nemzetközi egyezmény, amely a biztonságos vízhez és a higiénia és tisztaság fenntartásához való méltányos hozzáférést az emberi egészség védelmével összekapcsolva kezeli.

Mint mondta, a régióban naponta 90 ember hal meg olyan betegségekben, amely összekapcsolható a nem megfelelő ivóvízzel vagy a tárgyak, a környezet nem megfelelő tisztításával.

Kitért arra, hogy a WHO tíz ország 1500 egészségügyi intézményét segítette hozzá az ivóvíz minőségének javításához és a szanitációs szolgáltatások színvonalának emeléséhez.

Hozzátette: büszke a WHO és Magyarország között régóta fennálló jó együttműködésre a környezet és egészség területén, és reményét fejezte ki, hogy a közös munka tovább folytatódik.

Hans Kluge szerint határozottan fel kell lépni az élet védelmében, hogy biztosítani lehessen a mindenki számára elérhető tiszta ivóvizet és a megfelelő higiéniai feltételeket.

Tatiana Molcean, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára úgy fogalmazott: a húsz évvel ezelőtt létrejött "víz és egészség protokoll" kikövezte az utat ahhoz, hogy alapvető emberi jog legyen a tiszta vízhez és a környezet tisztántartásához való jog, ami - mint mondta - nem volt magától értetődő húsz évvel ezelőtt.

A politikai elkötelezettség erős, ezt jelzi az is, hogy a budapesti konferencián több mint 40 ország képviselteti magát mondta.